A javítások előkészítésével párhuzamosan azonban egyre élesebb politikai és energetikai feszültség alakul ki a vezeték jövője körül, és további konfliktus lehet a magyar és ukrán kormányok között a fejlesztési idő miatt – számolt be a Portfolio.hu a Delo.ua cikke alapján.
Az ukrán állami Ukrtransnafta részleges helyreállításba kezd a Brodi olajszivattyú-állomáson, amely a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték egyik kulcseleme, és egy január végi orosz dróntámadás után állt le.
A most kiírt tender alapján a beruházás értéke 272 millió hrivnya (2 milliárd forint), a kivitelezés pedig mintegy 20 hónapot vehet igénybe.
A projekt nem teljes újjáépítés, hanem a fő szivattyúegység első ütemének korszerűsítése, ami magában foglalja a régi berendezések cseréjét, új olajmérő rendszerek és dízel áramforrások telepítését, valamint az infrastruktúra részleges modernizációját.
Fontos újdonság, hogy a mostani rekonstrukciós terv nem közvetlenül a januári támadás következménye: a dokumentumok szerint a fejlesztést már évekkel korábban előkészítették.
Ez alapján Kijev párhuzamosan kezeli a háborús károk helyreállítását és a hosszabb távú infrastruktúra-fejlesztési terveket, ami a tranzitszerep fenntartására utaló stratégiai jelzés lehet az Európai Unió felé.
A Brodi állomás szerepe
A Brodi állomás kiemelt jelentőségét mutatja, hogy ez Ukrajna legnagyobb olajszivattyú-állomása, amely több vezeték – köztük az Odessza–Brodi és a magyar-szlovák irányba futó szakaszok – ellátásában játszik szerepet. A januári dróntámadás és az azt követő tűz miatt a működés leállt, ami közvetlenül érintette a magyar és szlovák olajellátást is, mivel a Barátság déli ága ezen a ponton halad keresztül.
A cikk felidézi, hogy a helyreállítás körüli geopolitikai feszültség tovább nőtt: Magyarország és Szlovákia az olajszállítások újraindításához köti egyes energetikai és politikai lépéseit, például az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósításának engedélyezését is, miközben Kijev „energetikai zsarolásnak” minősítette ezeket a követeléseket.
Eközben az Európai Unió nevében Ursula von der Leyen bizottsági elnök technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításokhoz, amit Kijev elfogadott, és az ukrán elnök szerint a legkritikusabb javítások akár másfél hónapon belül is elkészülhetnek.
