A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország makrogazdasági fundamentumai erősek, azonban látható, hogy jelentős aszimmetriák jelentkeznek vállalati szinten. Egész Európára jellemző, hogy az energiaintenzív szektorokat, például a feldolgozóipart nagyon érzékenyen érinti az energiaárak hatalmas emelkedése.
A helyzetet jól jellemzi, hogy az Egyesült Államokban a gáz ára csupán töredéke az ázsiai és európai áraknak. Míg az elmúlt években az amerikai Henry Hub gázárai viszonylag kiegyensúlyozott szintet mutatnak, addig az európai TTF és az ázsiai JKM gáztőzsdéken 2020 szeptemberét követően jelentős emelkedés indult, amely az ukrajnai háború kitörését követően fokozódott.
Jelenleg Európában a gáz ára tízszerese az amerikai áraknak, emellett igen volatilis a piac. Fontos kiemelni, hogy a villamosenergia ára követi a gáz árának alakulását, amely együttesen jelentős versenyhátrányt okoz az európai vállalatoknak.
Ezért a gazdaságfejlesztési miniszter az energiaárak letörése érdekében európai szinten támogatandó intézkedéseket javasolt:
- Elképzelése szerint a villamos energia árának korlátozásával, vagyis ársapka bevezetésével szemben megoldás lehet az önköltség alapú árazás alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy az európai villamos energia árának meghatározásakor ma teljesen helytelen, hogy a földgáz ára teljes mértékben meghatározza a villamos energia árát, míg a termelésnek mindössze 30 százalékát adják gázerőművek. Az áramtermelés többi része atom-, szél-, nap-, vízenergia-, vagy éppen olajból származik, amelyek önköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a jelenlegi piaci ár. Ezért javaslata szerint az áram árát önköltség plusz tisztességes profitfelár alapon kellene szabályozni, ami a jelenlegi árszintet akár az ötödére csökkenthetné.
- Az energiaszektor extraprofitjának megadóztatása, és az így befolyt bevételekből a lakosság és a vállalatok energiaköltségének támogatása.
- Az energiatőzsdéken az árak jelenleg rendkívül nagy volatilitás mellett emelkednek, amit súlyosbít a spekulatív kereskedés is. E helyzetet rontja, hogy ilyen magas árak mellett a likviditás elapadt, és így már egy kisebb vásárlással vagy eladással is befolyásolni lehet az árakat. Érdemes lenne tehát az energiapiac szabályozásának megerősítése, és így a túlzott spekuláció megakadályozása, és a piac likviditásának helyreállítása – vélekedett a miniszter.
- Kiemelte, hogy energiaválságban a monetáris és kamatpolitika hatásfoka nagyon alacsony, miközben az energiaár ma már az egyik legfontosabb eleme az árak alakulásának. Emiatt Nagy Márton szerint a jegybankokat fel kell ruházni az energiapiac átmeneti befolyásolásának, az energiaárak intervenciós lehetőségével.
Ezen javaslatokon túl már jelenleg is eltérő támogatási stratégiákkal próbálkoznak az uniós tagállamok segíteni a nehéz helyzetbe került vállalatokat. A miniszter az alábbi három fő kategóriát azonosította:
- „Great reset” – azaz a piacra bízzák, és a kevésbé hatékony szektorok egy részét elengedik, ezzel a gazdaságpolitikát új alapokra kívánják helyezni.
- „Mindenkit segíteni” – Óriási költségekkel jár, melyet csak olyan uniós országok engedhetnek meg maguknak, mint Németország.
- „Célzott iparpolitika” – Ebbe a kategóriába sorolta a magyar intézkedéseket, mely a költségvetési mozgásteret figyelembe véve, célzottan avatkozik be. Szerinte különösen a feldolgozóipar támogatását kell fokozni, mivel ennek növekszik leginkább az energiaintenzitása, azaz az energiaköltségek aránya itt nő leginkább a nettó árbevételhez képest, és így különösen kitett az energiaköltségek emelkedésének.
A miniszter kiemelte, hogy 2023-ban többszörösére emelkedő energiaintenzitás alakulhat ki, nemcsak a nagyvállalatoknál, de a kkv-szektorban is, a vállalatok alkalmazkodó képessége ugyanakkor korlátozott. Magyarországon közel 10 ezer energiaintenzív feldolgozóipari kkv azonosítható, amelyek döntő része jelentős energiaköltség növekményt szenved el. Különösen a termelési lánc alján lévő termékeket gyártó szakágazatok érintettek.
A miniszter két feldolgozóipari kkv példáján mutatta be, hogy míg – számításaik szerint az árbevétel és az energiaárak növekedését figyelembe véve – egy papírgyártó cég energiaintenzitása 2020-ban 9,4 százalék volt, addig 2023-ra 56,2 százalékra emelkedik ez az arány, emellett például egy öblösüveggyártó cég esetében a 2020-as 9,1 százalékról 61,1 százalék körülire emelkedik az energiaintenzitás, ami kezelhetetlen teher állami beavatkozás nélkül. Ennek megfelelően az uniós országok nagy része jelentős állami támogatásokat nyújtanak az energiaárak kezelése érdekében.
Hazai támogatások
Nagy Márton kiemelte, hogy a magyar kormány is új intézkedéseket vezetett be a hazai vállalatok megsegítésére:
- Feldolgozóipari kkv-k energiaköltség- és beruházás támogatási programja: Célja annak elkerülése, hogy az ellátási lánc alján lévő magyar kkv-k likviditási helyzete túlzott nyomás alá kerüljön, különösen az új gázévtől (október 1-től), és az energiaárak emelkedése ne okozzon csődhullámot, emellett versenyképességük ne romoljon jelentősen. A támogatási programnak két pillére van: az energiaköltségek (OPEX) és az energiahatékonysági beruházások (CAPEX) költségének támogatása. OPEX: az energiaköltség növekmény 50 százalékos támogatása októberben, novemberben és decemberben, maximum 500 ezer euróig. CAPEX: Az OPEX költségek támogatásának feltételéül szabott energetikai beruházások végrehajtása, amelyhez az állam a beruházási hiteleknél 15 százalék önerő támogatást nyújt, vissza nem térítendő támogatás formájában. Olyan feldolgozóipari vállalkozások igényelhetik, amelyek 2021-es energiaköltsége eléri az azonos évi árbevétel három százalékát.
- Nagyvállalati energiahatékonysági beruházási program (Gyármentő program)
- Munkahelymegtartó program
A két utóbbi program kidolgozása a miniszter szerint a következő hetekben történik. A Gyármentő program által az 50-100 legnagyobb feldolgozóipari nagyvállalat energiahatékonysági beruházási célú támogatását tűzik ki célul. Míg a Munkahelymegtartó program elsősorban az adóterhek csökkentését, egyszerűbb és kedvezőbb adózási feltételek megteremtését jelentheti majd.
