Nagy Márton szerint a felminősítés lehetővé teszi az MNB számára, hogy az inflációra koncentráljon, és hogy fenntartható módon elérje célját, a három százalékos fogyasztói árindexet. Az MNB alelnöke a Reuters hírügynökségnek szombaton adott interjújában részben megismételte a közleményében leírtakat, és kijelentette: a felminősítés nem volt váratlan az MNB számára, de nagyon örvendetes. Az S&P így ismerte el, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége, és sokat javult stabilitása, illetve a stressztűrő képessége.
Nagy Márton elmondta: a jegybank várja, hogy a többi nagy nemzetközi hitelminősítő is javít Magyarország besorolásán. További felminősítések akkor jöhetnek, ha Magyarország államadóssága tovább csökken, és az államadósság finanszírozásán belül a jegybank törekszik arra, hogy a finanszírozás forintalapú és belföldi, azon belül is főként lakossági forrásból valósuljon meg. Ennek érdekében jelentős mértékben fel kell gyorsítani a lakossági állampapírok értékesítését. Emellett kiemelten fontos a versenyképességet javító lépesek megtétele, hogy fenntartható módon tovább folytatódjon Magyarország felzárkózása.
A magyar gazdaság évek óta tartó kiegyensúlyozott és stabil növekedésének köszönhetően tovább javította Magyarország hitelminősítői besorolását a Standard and Poor’s – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette: a szervezet egyúttal elismeri, hogy hazánk külső sérülékenysége és az államadósság mértéke is folyamatosan csökken, ami a kormány korábban meghozott intézkedéseinek köszönhető.
Varga Mihály elmondta: a felminősítés következő lépcsőfoka igencsak időszerű volt, hiszen a piac már korábban beárazta a magyar fundamentumok érdemi javulását. A Standard and Poor’s mostani döntésével a befektetésre ajánlott kategória alsó osztályáról (BBB-) módosította egy szinttel feljebb (BBB-re) a besorolást, bár ennél magasabb hitelminősítés is indokolt lehetne. A tárcavezető kiemelte: a mostani megítéléshez hozzájárult, hogy a magyar gazdaság növekedését a korábbi évtizeddel ellentétben nem a túlzott eladósodottság, hanem a hazai gazdaság teljesítőképessége adja, emellett a jórészt forintalapú finanszírozásnak köszönhetően a külső adósság is tovább zsugorodott.
A pénzügyminiszter megjegyezte: a kedvező hangvétel mellett a hitelminősítő néhány területen óvatosságra is int. A növekedés mértékét például a kormány számításaival és a nemzetközi szervezetek előrejelzésével ellentétben visszafogottabbra becsüli, ami mögött főként a hazai népesedési folyamatok alakulását, illetve a versenyképességet visszafogó egyes tényezőket látja. A kormány már korábban felismerte a kihívásokat, és számos intézkedést hozott ezek orvoslására, továbbá gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki annak érdekében, hogy a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő években is magas ütemű maradjon – húzta alá Varga Mihály.
A tavalyi évre már ismert 4,8 százalékos növekedési adat és a magyar gazdaság jövőbeli kilátásai bizakodásra adnak okot a soron következő értékelésekhez, mindez még vonzóbbá teheti Magyarországot a külföldi befektetők számára – mutatott rá a tárcavezető.