A társadalmi vitára bocsátott építészeti törvény koncepciójában a természeti környezet megóvására hivatkozva a Lázár János vezette építési minisztérium szigorú keretek közé szorítaná az új beépítésre szánt területek kijelölését - írja a Népszava.
A szigorítás az egész országra érvényes lenne, ám világosan látszik, hogy leginkább Budapest agglomerációjára „céloztak”: az új építkezések indításához olyan feltételeket szabnának, amelyeket a vonzáskörzet településein szinte lehetetlen lenne teljesíteni. Például zöld- illetve erdőövezetből csak akkor hasíthatóak ki építési telkek, ha azzal megegyező méretű és biológiai aktivitású területet jelöl ki csereként az önkormányzat, amely köztulajdonban is marad.
A településeket legalább 500 méteres zöld gyűrűvel kell majd körülvenni az összenövések megakadályozása érdekében.
Külterület csak akkor jelölhető ki beépítésre, ha a településen belül már nincs építésre alkalmas szabad telek, ha az új parcellázású rész elérhető szilárd burkolatú úton és biztosított a közműellátás, amely a többletterhelést igazolt módon képes kezelni, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás elérhető a településen vagy annak 5 kilométeres környezetében. A fenti feltételek teljesülését az önkormányzatnak igazolnia kell.
A lapnak a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozata úgy fogalmazott: "jó az irány, de a mindennapokban és a településtervezés és a helyi döntések szintjén sok logikai és településszerkezeti buktatót rejt magában”. Érd polgármestere, Csőzik László szerint pedig mindenképpen örvendetes az agglomerációs települések további szétterülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándék.
