Az Európai Bizottság vasárnapi ülésén arról döntött: nem állítja le a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást. Noha a kormány tett lépéseket, a Bizottság szerint így sem tűntek el a korrupciós kockázatok. Az EB azt javasolta, hogy a kohéziós alapon belül három operatív program forrásainak 65 százalékát függesszék fel, ennek becsült összege 7,5 milliárd euró, ami a magyar kohéziós pénzek nagyjából harmadát jelenti. A kormány korábban 17 vállalást tett, most a Bizottság november 19-ig adott haladékot, hogy ezek teljesüljenek.
Ennek kapcsán Navracsics Tibort faggatták az ATV Start Szigorlat című műsorában, ahol arra a kérdésére, miszerint megdicsérte-e őt vagy Varga Judit igazságügyminisztert Orbán Viktor a döntés után - hiszen a Bizottság nem 6400 milliárd, hanem "csak" 3000 milliárdnyi uniós pénz felfüggesztését ajánlja adott esetben - vagy pedig úgy gondolja a miniszterelnök, ez presztízsveszteség, és tovább kell küzdeni, azt mondta:
a tárgyalássorozatnak még nincs vége, sőt, most nyílik meg a két másik területen, ami fontos az uniós pénzek szempontjából, a helyreállítási alap és a kohéziós pénzek szempontjából, "ebből adódóan nem dicsérgetjük egymást, vagy nem vagyunk elégedettek."
Hangsúlyozta: a Bizottság bejelentése egy fontos lépés abban, hogy a kondicionalitási eljárás vége felé lépjünk, szerinte fontos, hogy a Bizottság elismerte, Magyarország vállalásai alkalmasak arra, hogy kezeljük az aggályaikat, és a finisébe érhessünk a tárgyalássorozatoknak.
Arra a kérdésre, hogy annak mi az üzenete, hogy Várhelyi Olivér uniós biztos is igennel szavazhatott, s hogy Johannes Hahn költségvetési biztos is azt mondta, egyhangú döntés volt, Navracsics Tibor szerint a biztosok függetlenek az őket küldő tagállamoktól, s nem tudja, hogy Várhelyi Olivérnek mi a véleménye.
Megjegyezte: azt sem tudni, hogy igennel szavazott-e, vagy nem vett részt a szavazásban.
A miniszter beszélt arról is: ezek a döntések nem egy nap alatt születtek meg, június óta intenzív és konstruktív tárgyalások folytak. Az egyik törvénycsomagot már tegnap benyújtották, a következőt pedig pénteken tervezik beadni, abban benne lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról szóló javaslat is, ami központi eleme hazánk vállalásainak.
Hozzátette: a tárgyalások során módosultak is az álláspontok, a kormány álláspontja is, a korrupcióellenes munkacsoporttal kapcsolatban például. A tárgyalások során a Bizottsággal arra jutottak, hogy az EB szerint nagyobb garanciát jelent, ha ez nem a kormányhoz kötődően létezik, hanem az integritási hatósághoz, ezért egy új szabályozást hoztak róla. Navracsics Tibor azt mondta, a kormány a régi modell alapján gondolkozott, úgy tűnt, ezt a Bizottság elfogadja, utána vált világossá, hogy nagyobb függetlenséget kell adni.
17 ponton kell Magyarországnak vállalásokat tenni, a miniszter szerint ennek az integritási hatóság a legbonyolultabb része, hiszen egy teljesen új intézményt kell létrehozni, szabályozni kell, hogy milyen garanciák lesznek, hogyan lesz valóban független az elnök vagy a személyzete hogyan áll fel. A miniszter elmondta, egy nyílt pályázatot fognak kiírni, erre lehet jelentkezni. "Amikor nem tárgyalunk, akkor az a probléma, amikor meg tárgyalunk, azt rögtön kapitulációnak állítják be" - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy felemelték-e a fehér zászlót, hangsúlyozva: egy tárgyalássorozat zajlik, ezt nem értékeli kapitulációként.
Navracsics Tibor azt mondta, a legtöbb esetben előre finanszírozzák a programokat, mert eleve későn született meg a megállapodás a hétéves költségvetésről, egy év már kiesett, így a legtöbb kormány a saját költségvetéséből előre finanszíroz, és majd később, amikor megnyílik a lehetőség, uniós forrásból pótolja ezt a célt. Kiemelte: azt a célt tűzte ki, hogy év végéig megkössék azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a már teljesült projektekről elküldjék a számlákat Brüsszelben, onnantól az EU-tól függ, mikor érkeznek meg a pénzek, de úgy gondolja, ezek 2023 elejére lehet megállapodás.
Tegnap benyújtott a kormány egy törvénycsomagot, amiben több törvény módosítása is szerepel a közbeszerzésekről, közalapítványokról, ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: eddig is gyakorlat volt, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak indulniuk kell a közbeszerzéseken. Arra a kérdésre, hogy így a különböző politikusoknak, minisztereknek - így Navracsics Tibornak (Pannon Egyetemért Alapítvány), Süli Jánosnak, Lázár Jánosnak (Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány), Varga Juditnak és Szijjártó Péternek - az összeférhetetlenség miatt, amibe belesorolják a "politikai szimpátiát" is, le kell-e mondaniuk a kuratóriumi tisztségükről, a miniszter azt válaszolta:
"Ezt nem várja el a Bizottság, Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember".
Arra a felvetésre, hogy mi a helyzet az örökös mandátumokkal Navracsics Tibor úgy reagált: ezt az Európai Bizottság soha nem kifogásolta.
A miniszter azt mondta: biztosak benne, hogy teljesítik a vállalásokat, eddig egy határidőt léptek túl, az egyik szeptember 5., amikor megjelent az a két kormányhatározat, ami szabályozta a következő kodifikációs feladatokat, emellett szeptember 30-ig vállalták, hogy benyújtják a megfelelő javaslatokat. Abban bízik, hogy a Bizottság látja, Magyarország menetrend szerint végzi a feladatát.
