Egy évvel ezelőtt már berobbant idehaza a koronavírus-járvány második hulláma, tavaly ezekben a napokban, hetekben a kormány már szigorító intézkedések sorát hozta meg. Igaz, sokak szerint későn intézkedett a kormány, hiszen már csak akkor lépett, amikor határozottan tombolásnak indult a járvány. Ezek alapján gondolhatnánk, hogy most, amikor a negyedik hullám küszöbén állunk, a korábbi tapasztalatok alapján nem lesz késlekedés az óvintézkedések elrendelését illetően. A gondolat azonban téves, bár tény, hogy most merőben más helyzetben van az ország, mint volt egy évvel ezelőtt. A társadalom több mint fele ugyanis már védettnek tekinthető az oltásoknak köszönhetően. Problémák ennek ellenére is vannak, sőt a jelenlegi helyzet sem ad olyan fokú nyugalomra okot, mint amennyire elsőre tűnik.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 3 napban összesen 873 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Magyarországon, ami napi átlagban 291-et ad ki. Egy héttel ezelőtt még 216, két héttel ezelőtt pedig 173 volt az átlagos napi esetszám, vagyis minden kétséget kizáróan duzzad a negyedik hullám idehaza. Igaz, egy évvel ezelőtt ezekban a napokban már 700-900 napi új fertőzöttre is volt példa, a vizsgált időszakok (augusztus 30. - szeptember 13.) elején nem volt különbség az idei és a tavalyi állapotok között. Pedig Gulyás Gergely akkori definíciója alapján a második hullám augusztus 27-én indult el (akkor haladta meg az aktív esetek száma az ezret).
Most pedig augusztus 30-án már közel 5000 volt az aktív fertőzöttek száma Magyarországon, miközben tavaly még a 2000-t sem érte el. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, szeptember közepére viszont már tavaly már 7600 felett volt ez a szám, miközben most a friss adatok szerint 6500-nál járunk. Ez az ábra jól rávilágít a két év azonos időszaka közötti különbségre. Noha a most főként fertőző delta variáns gyorsabban terjed és agresszívabb, az oltásoknak köszönhetően a negyedik hullám felfutása sokkal lassabb, mint volt tavaly a második hullámé. Emellett az is magyarázhatja a lassabb felfutást, hogy az oltottak a biztonságérzet miatt nem mennek szűrésre, emiatt értelemszerűen a statisztikákba sem kerülnek be.
Ez a lassú tempó lehet talán az oka annak, hogy a kormány nem gondolkozik szigorító intézkedések bevezetésén, helyette csak az oltások fontosságát hangsúlyozza. Ez jelenti a védekezési stratégia alapját a negyedik hullám küszöbén. Ez azonban láthatóan nem jár sikerrel, hiszen képtelen nagy számban meggyőzni azokat, akik valamilyen okból kifolyólag ódzkodnak az oltás felvételétől.
Ez valahol érthető is, hiszen az "oltás életet ment" nem elég ahhoz, hogy a számos kérdésre választ adjon, ami a még nem beoltott személyekben felmerül. Arra is kevés, hogy az aggályokat eloszlassa.
Bár most a napi új fertőzöttek száma, valamint az aktív fertőzötteké is mérsékelten alakul egyelőre, az egészségügyre már most akkora terhelés hárul, mint egy évvel ezelőtt. A kórházi kezelésre szorulókat illetően nincs akkora különbség a tavalyi és az idei nyár vége között: mindkét évben lendületesen emelkedett a kórházba kerülők száma. A legfrissebb adat alapján jelenleg 266-an fekszenek egészségügyi intézményben, egy évvel ezelőtt 282-en voltak.
Különösen aggasztó azonban az, hogy a kórházban lévők között idén jóval nagyobb arányban vannak a súlyos betegek. Míg egy évvel ezelőtt 7-16-an voltak lélegeztetőgépen, idén ez a szám a vizsgált időszak elején és kezdetén 7-34 fő volt.
A súlyos megbetegedésből a jelek szerint jóval kevesebben gyógyulnak fel. Az egy nap elhunytak adatai között is megfigyelhető a delta variáns veszélyessége. Az elmúlt egy hét adatait nézve az idei év túlszárnyalja a tavalyi időszakot, ahogy az a lenti ábrán is egyértelműen látszik.
Meglehet ugyan, hogy a fertőzés terjedését illetően lassabb a negyedik hullám felfutása, ám a veszély és az esetek súlyossága könnyen túlszárnyalhatja a második hullámban tapasztaltakat. Arról nem is beszélve, hogy az egészségügyre is már most akkora teher nehezedik, mint egy évvel ezelőtt, amikor még épp csak beindult a járvány második hulláma.
A kormánytól tehát joggal várják egyre többen, hogy intézkedjen és vegye komolyan a jelenlegi járványhelyzetet. Az oltás ugyan véd a fertőzéstől, valamint a betegség súlyos lefolyásától, de a terjedést csak lassítani tudja az ország jelenlegi átoltottsági szintjén. A nyájimmunitás kialakulásáig még nagyjából egymillió embert be kellene oltani.
Most tehát a védekezési stratégia abból áll, hogy mindenki oltasson, miközben bizonyos aspektusból már van annyira súlyos a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt. Akkor pedig már több intézkedést is hozott a kormány.
- Augusztus 28-án bejelentették, hogy szeptembertől visszazárjuk a határainkat.
- Szeptember 4.-én Kásler Miklós 20 ezres kórházi kapacitás felszabadításáról határozott.
- Szeptember 9.-én teljes látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban.
- Szeptember 12.-én elrendelték, hogy október elsejétől kötelező lesz lázat mérni az iskolákban.
- Szeptember 19-én három hónap után először állt újra a nyilvánosság elé az operatív törzs.
Ha ennyire komoly intézkedéseket nem is akar a kormány újból bevezetni, a tömegközlekedésben és az üzletekben a maszkviselés elrendelése nem járna közfelháborodással, ahogy vélhetően az sem, ha bizonyos tömegrendezvényeken újra lenne szerepe a védettségi igazolványnak.
