TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A legfrissebb tanulmányok alapján nincs sok értelme az iskolabezárásoknak: az oktatási intézményekben kevés a fertőzés, a gyerekek pedig nem forrásai a járványnak. Ráadásul a bezárások hátráltatják tanulmányaikat, és testi-lelki károkkal járhatnak.

Ez a cikk eredetileg laptársunknál, a Privátbankár.hu-n jelent meg.

Miközben egyre több európai országban vagy térségben zárják be az iskolákat a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés jegyében, ez a korlátozás valójában nem vagy csak alig befolyásolja a vírus terjedését friss elemzések szerint.

A Financial Times által idézett német és norvég tanulmány, valamint két globális vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az ilyen lépéseknek nincs kimutatható haszna járványügyi szempontból.

(Illusztráció: Pexels/Andrea Piacquadio) (Illusztráció: Pexels/Andrea Piacquadio)

Nem az iskolák terjesztik a járványt

Ami a részleteket illeti, a bonni székhelyű Institut of Labor Economics (ILE) kutatóintézet szerint Németországban az új koronavírus-fertőzések száma azután sem növekedett, hogy a nyári szünetet követően újranyitottak az iskolák. (Egyes német tartományokban már augusztus elején megindult az oktatás.)

Sőt, azokban a tartományokban, amelyekben megkezdődött a tanév, fokozatosan csökkent a regisztrált új fertőzések száma azokhoz a térségekhez képest, ahol zárva maradtak az intézmények.

Ez az eredmény szembement a várakozásainkkal

- mondta Ingo Isphording, a tanulmány egyik szerzője.

Bár az elmúlt hetekben Németországban is jelentősen emelkedett az új esetek száma, nincs bizonyíték arra, hogy az iskolák szuperfertőző helyekké váltak volna.

Észak-Rajna-Vesztfáliában például 2 millió diák közül 853-nál mutatták ki a vírust a tanítás újraindulása óta, ami mindössze 0,04 százalékos arány. Ugyanekkora fertőzési arányt regisztráltak Schleswig-Holsteinben és Bajorországban, de Berlinben is a tanulóknak csupán 0,07 százaléka lett vírusos.

Az ILE szerint az alacsony érték a szigorú higiéniai és egyéb előírásoknak – maszkviselés, kiscsoportos tanítás, a fertőzött osztályok gyors elkülönítése – köszönhető. (Az egyes tartományok maguk dönthetnek a korlátozásokról, például arról, kell-e maszkot viselniük a diákoknak, és ha igen, hol – a szerk.)

Ameddig csak lehetséges, fent kell tartani az iskolák megszokott működését

- mondta múlt héten Franziska Giffey német családügyi miniszter, üdvözölve egy tanulmány megállapítását, miszerint

a gyerekek nem forrásai a fertőzésnek.       

Otthon kapják el a fertőzést

A német felmérés eredményével párhuzamosan a norvég Közegészségügyi Intézet azt közölte, hogy egy június és október között készült elemzés szerint a fertőzött diákok általában szüleiktől, nem pedig diáktársaiktól kapták el a vírust.

Az Edinburghi Egyetem kutatói egy globális vizsgálat alapján szintén azt állapították meg, hogy

a fertőzések aránya mindenhol alacsony az oktatási intézményekben, és alacsonyabb a diákok körében, mint a tanároknál.

Mindezzel egybehangzóan az Egészségügyi Világszervezet, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ egy-egy vizsgálata is arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek többségének nincsenek tünetei, és

kevés bizonyíték van arra, hogy az iskolákban is terjed a fertőzés.         

Egy korábbi brit felmérés eredménye szintén arra utalt, hogy az iskolákban ritka a koronavírus: júniusban, amikor több mint egymillió diák tért vissza az oktatási intézményekbe Angliában, csak néhány tucat tanulónál diagnosztizálták a fertőzést, kórházba egyikőjük sem került.                   

Ennek a tanulmánynak a szerzői szintén úgy vélik, hogy a gyerekek nagyobb valószínűséggel kapják el a vírust otthon, mint az iskolákban.

A brit egészségügyi hatóságok szerint

a gyerekeket hosszabb távon nagyobb hátrány éri, ha nem járnak iskolába, mint ha a járvány ellenére is beülnek az iskolapadba.

Egyes tanulmányok ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy nehéz azonosítani a vírus pontos terjedési mechanizmusát.

WHO: a gyerekeknek rossz a bezárás  

De mit mond erről a kérdésről a nemzetközi közegészségügyet koordináló hatóság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)?

Az intézmény szerint a gyerekek szerepe ugyan nem teljesen tisztázott a terjedést illetően, az iskolákban eddig

kevés járványkitörést jegyeztek fel, így ott korlátozott lehet a Covid átadása, és összességében kis hatásuk lehet a járvány közösségi terjedésére.   

A WHO úgy véli, hogy a "zárás vagy nyitás" kérdésben a kockázatokat figyelembe véve kell dönteni (oktatási és egészségügyi hátrányok, új járványkitörés veszélye).    

A szervezet a maszkviselést azokban az iskolákban ajánlja, amelyek erősen fertőzött térségekben vannak, és amelyekben a közösségi távolságtartás szabályait nem lehet betartani. A 6-11 év közötti gyerekeknél mérlegelni kell a kockázatokat – például azt, hogy milyen hatása lehet a maszkhordásnak a tanulásukra és fejlődésükre –, a 11 év felettiek esetében pedig a felnőttekre vonatkozó helyi előírásokat kell követni.  

A WHO szerint

az iskolabezárások egyértelműen negatívan hatnak a gyerekek egészségére, oktatására és fejlődésére, valamint a családok bevételére (szülők munkavégzése nehezebbé válik) és a gazdaság egészére.

Ha nyitva maradnak ezek az intézmények, akkor a gyerekek fejlődhetnek, hozzáférhetnek az alapvető "szolgáltatásokhoz" – törődnek velük, kapnak enni –, ami testileg-lelkileg is előnyös számukra. Ráadásul csökken annak a kockázata, hogy iskolakerülővé válnak, érvel a WHO.

A szervezet szerint globálisan a regisztrált fertőzöttek 8,5 százaléka 18 év alatti. Bár az egyéb betegségek ebben a korosztályban is rizikófaktort jelentenek, valamint körükben is fordultak már elő koronavírusos halálesetek, a gyerekek általában enyhe tünetekkel vészelik át a vírust.      

Mégis becsukják az iskolákat

A fenti eredmények ellenére ismét egyre több európai országban vagy térségben függesztik fel a munkát az oktatási intézményekben.

Csehország október közepén zárta be az iskolákat minimum három hétre,

a román fővárosban, Bukarestben keddtől zárva tartanak az óvodák, az iskolák és az egyetemek is, a tanév online folytatódik. 

Észak-Írországban szintén ezen a héten szüntették be – egyelőre két hétre – az oktatást a mintegy 1500 iskolai fertőzésre hivatkozva, Nápolyban október végéig szünetel a tanítás, Moszkvában pedig a 6-11. osztályos tanulók nem járhatnak iskolába

Az UNESCO adatai szerint tavasszal, a járvány első hulláma idején több mint 160 országban csukták be az iskolákat (és tértek át általában digitális oktatásra), ami több mint egymilliárd gyermeket érintett,

jelenleg pedig 33 államban vannak zárva az oktatási intézmények.           

A svédeknél nem volt bezárás

A kevés kivétel egyike a különutas Svédország, ahol a járvány egész ideje alatt nyitva maradtak az óvodák és az alapfokú iskolák.

A mindvégig karanténmentes, csupán relatív enyhe korlátozásokat bevezető skandináv államban ugyan szomszédaihoz képest sokan, több mint 5900-an vesztették életüket a vírussal összefüggésben, a halálesetek többsége tavasszal történt, az áldozatok csaknem 90 százaléka 70 év feletti,

a második hullám pedig jelen állás szerint elmaradt.

Miközben Európa számos országában egyre több az új áldozat – Magyarországon tegnap új negatív rekord született 48 halálesettel  –, addig Svédországban az új elhunytak száma augusztus óta minimális szinten (napi néhány haláleset) van:

A napi koronavírusos halálesetek száma Svédországban. (Forrás: Our World In Data) A napi koronavírusos halálesetek száma Svédországban. (Forrás: Our World In Data)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.