A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a vártnak megfelelően, ezúttal sem változtatott a kamatszinteken, az alapkamat 0,9 százalékon, az egynapos, és egyhetes fedezett hitelkamat szintén 0,9 százalékon, az egynapos betéti kamat -0,15 százalékon maradt. Nem módosult az érvényben lévő monetáris keretrendszer sem, viszont döntés született a második negyedévben kiszorítandó likviditás mértékéről, melyet hasonlóan az első negyedévhez, 400-600 milliárd forintban határoztak meg. Az első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta ezt a keretet, erre a laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében volt szükség. Összességében elmondható, hogy az inflációs folyamatok alapján van még mozgástere, és ideje a jegybanknak fenntartani a laza monetáris keretrendszert.
A megjelent közleményben nem volt érdemi változás, a döntéshozók 2019 közepére várják az inflációs célszint fenntartható elérését. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását. A csütörtökön megjelenő, friss Inflációs jelentés keretszámai alapján az inflációs prognózis változatlan, az idei évben 2,5 százalékos lehet, ugyanakkor a GDP-növekedési előrejelzést felfelé módosították, 4,2 százalékra.
A hazai jegybank döntései során inkább az Európai Központi Bank monetáris politikáját követi, és ahhoz kell igazodnia. Az európai jegybank várhatóan szeptember végén befejezi az eszközvásárlási programját, azonban az első kamatemelésre csak jövőre kerülhet sor. A március 8-i kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében már volt egy apró módosítás, kivették a kilátások kedvezőtlenebbé válásának lehetőségét, és várakozásunk szerint a következő hónapokban folytatódhat az óvatos kommunikációs irányváltás, mellyel a QE program megszüntetését készíthetik elő. Alapvetően ez a folyamat az euró erősödését, és a forint kismértékű gyengülését okozhatja a későbbiekben.
A jegybank deklarált célja a magyar hosszú hozamszint, így a hozamgörbe meredekségének csökkentése, ugyanakkor korábban külön kiemelték, hogy a hazai hosszú lejáratú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját kívánják befolyásolni. A grafikonon látható, hogy az idei évben az 1 éven túli lejáratra szóló hozamok 40-60 bázisponttal emelkedtek, de a hozamemelkedés a nemzetközi pénzpiaci folyamatoknak volt betudható, így a hozamkülönbség nem változott érdemben.
Az infláció az idei évben ismét a 2 százalékos szint alá süllyedt, mely elégséges mozgásteret biztosít a jegybanknak a laza monetáris politika fenntartására. A prognózisok alapján középtávon a belső kereslet, a bérköltségek emelkedése, és a fokozatosan emelkedő nyersanyagárak másodkörös hatásai a hazai maginfláció növekedésének irányába hatnak, de az eurózóna visszafogott inflációs folyamatai fékezhetik a hazai áremelkedés ütemét.
A forint árfolyamában továbbra sem várnak nagymértékű elmozdulást az Equilor szakértői, azonban az Európai Központi Bank lassan szigorodó monetáris politikája alapvetően forintgyengítő hatású. Emiatt az euró-forint jegyzése a 315-ös ellenállási szint felé veheti az irányt a következő időszakban, de szignifikáns áttörésére egyelőre nem számítunk. Hosszabb távon továbbra is egymással szemben álló folyamatok hatnak a forint árfolyamára, hiszen az EKB hamarosan szigorodó, és az MNB laza monetáris politikája önmagában gyengíti a hazai fizetőeszközt, ugyanakkor a továbbra is stabil fundamentumok (folyó fizetési mérleg és külkereskedelmi többlet, csökkenő adósságpálya, javuló hitelminősítői megítélés) viszont erősíti azt.
