Nem indokolt az állami beavatkozás a hazai építőanyag-kereskedelembe. Legalábbis úgy nem, ahogy a kormány gondolja, vagyis az úgynevezett Nemzeti Tüzép hálózat létrehozásával. Ezt nem akárki, hanem Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül idén májusban megalakított Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke mondta. Az üzletember a legnagyobb magyarországi lánc, az Új Ház Zrt. társtulajdonosa és igazgatóságának elnöke, egyúttal a Piramis Építőipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A szakember az ÉVOSZ szakmai podcastjában, a Spakli 21 csütörtökön megjelent adásában bizonygatta, hogy a már meglévő itthoni építőanyag-kereskedelmi rendszer jól működik, mintegy ezer cég foglalkozik ezzel, 30 ezer embernek adnak munkát és teljes mértékben alkalmasak arra, hogy kiszolgálják a vevőket.
„ Érdeklődtünk a kormánynál, miután nyilvánosságra hozták ezt a tervet és megértettük, hogy az ellátásbiztonság vezeti a kormányzatot, de nincs semmi valódi indok a dohány ágazatban bevezetett központosított rendszer létrehozására.” - fejtegette a vezető.
Háttérként meg kell jegyezni, hogy a hazai építőiparban az alapanyaggyártóknál erős többségben vannak a külföldi cégek, a kereskedelemben viszont kisebbségben vannak, de így is fontos tényezők. Egyedül a kivitelezőknél van nagy magyar fölény a tulajdonosokat tekintve.
Juhász Attila nem beszélt róla, de köztudott, hogy a gyártók a Nemzeti Tüzép-ötlet kipattanásának szinte másnapján, idén tavasszal azonnal jelezték, hogy elfogadhatatlan nekik az a részlet, miszerint majd csak egy bizonyos kvóta alapján adhatják el termékeiket, ráadásul egyfajta szabott (tehát maximált) áron. Megjegyzendő, hogy akkor áruhiányos hónapokat élt az ágazat, Juhász Attila az adásban indokoltnak nevezte az akkori kormányzati aggodalmat.
A szakszövetség tagozatának vezetője mindemellett sürgette, hogy a kormány indítsa újra az otthonfelújítási programot, mert a mostani pangó lakáspiacon ez lehet a kiút. Szerinte akkor tenne jót a kabinet, ha nem a korábbi gyakorlat szerint különféle célokra (burkolás, kerítésépítés, stb.), hanem a lakóépületek energetikai megújítására helyezné a hangsúlyt. Ez több alágazatot is fellendítene és egyúttal a klímacélokat is szolgálná.
Beszámolója szerint az építőanyagok ára az elmúlt bő félévben már látványosan csökkent, egyes árucsoportoknál akár két számjegyű mértékben. Jelenleg teljesen biztosított az ellátás, igaz, elismerte, hogy ez részben amiatt is van, mert jelentősen visszaesett a kereslet, sokkal kevesebb az építkezés. Könnyebb kivitelezőt is találni, így ez sem lehet akadály.
„ A hitelköltség viszont még egészségtelenül magas, akkor lehet nagyobb építési-felújítási aktivitás, ha öt százalék közelébe kerülnének a kamatok” – vélekedett Juhász Attila.
Koji László, a szövetség elnöke néhány napja tragikus képet festett az ágazat egészéről. Az állami megrendelések visszafogása (mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben), a lakásépítés és -felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezői kapacitáshasználata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit – érzékeltette a helyzetet.
Teljesen egyértelmű – és ezt már az ÉVOSZ is megerősítette - , hogy elvérzik majd jó néhány, főleg kis és közepes cég a mostani nagyon súlyos helyzetben. A költségcsökkentés már nem lesz elég, ezért elbocsátások lesznek a kivitelezőknél és a tervezőknél, mérnökirodáknál is, viszont a kereskedők egyelőre tartják magukat, részben amiatt, hogy korábban betáraztak építőanyagokból, beszerzésre így nem kell költeniük.
Ostorozván a kormányt a szervezet azt is hangsúlyozta: előrelépést várnak a kormányzattól az országos lakóingatlan-felújítási, illetve a bérlakásépítési programban, ezen kívül az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programjában, valamint a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúra fejlesztő programban. Lázár János építési és közlekedési miniszter mindent megígért egy pár hete lezajlott sajtótájékoztatón, de azt is mondta: 2023 egésze drámai visszaesést hoz, az ágazat legkorábban 2024 második felében kezdhet talpra állni.
