Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.  A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa szerint az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges az inflációs cél fenntartható eléréséhez -  indokolta a testület keddi döntését. Megjegyezték, hogy a tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását. Megerősítették, hogy az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

A grémium fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a 2018 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a monetáris tanács keddi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. Az első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta a monetáris tanács által decemberben meghatározott 400-600 milliárd forintos értéket - szögezték le utalva rá, hogy a nagyobb keretre a laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében volt szükség.  Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik - jegyezték meg.

Az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához - emelték ki az indoklásban.  Az inflációról a közleményben a monetáris tanács megállapítja: az 1,9 százalékos februári infláció és a 2,4 százalékos előző havi maginfláció is megfelelt a jegybanki várakozásnak. A monetáris tanács kiemelte: a hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okolták, ami az idei év elején is jellemző maradt. Várakozásukkal összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható - tették hozzá.    

Az MNB aktuális prognózisa szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakul. Középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a hazai maginfláció emelkedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják - tették hozzá.        

A kedden közzétett inflációs előrejelzésében az MNB inflációs várakozása nem változott, az idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék, 2020-ra 3,0 százalékos inflációval számol a jegybank. A jegybank ugyanakkor emelte GDP-előrejelzését: az idén a korábban várt 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalékos bővülést várnak, a jövő évi növekedési előrejelzését pedig 3,3 százalékra emelte a korábban várt 3,2-ről. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány programjai - húzták alá. Megjegyezték, 2019-től  fokozatosan lassul a gazdasági növekedés.  A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul - állapították meg a közleményben. Előretekintve a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, és úgy látják, az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege ugyanakkor szerintük a 2016-os 6 százalékos historikus csúcsról az erősödő belső kereslet hatására az idén 2 százalék alá mérséklődik. Azt is hozzátették, hogy a fizetési mérleg hosszabb távon pozitív tartományban marad.            

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a kockázati mutatók összességében emelkedtek - állapította meg a testület, amelynek tagjai szerint a kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták leginkább.      

A monetáris tanács arra is felhívta a figyelmet: a régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.    

Az elmúlt hónapokban a piac által árazott hozamgörbe rövid oldala felfelé tolódott, miközben a laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatás nem változott - jegyezték meg a közleményben. Azt is hozzátették: a hazai hosszú felárak az év elején megfigyelt nemzetközi hozamemelkedéssel párhuzamosan nőttek, hosszabb horizonton vizsgálva azonban az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.