A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
Július 10-én lesz ötven éve annak, hogy megalakult a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). A hivatalos indoklás szerint az alapítókat, a Szovjetuniót és a többi szocialista országot az a cél vezérelte, hogy a Közös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) komplex programjának keretében infrastrukturális beruházásokat és – így visszatekintve, a tervutasításos rendszerek lényegét nézve bármilyen furcsának is tűnhet – vállalkozásokat finanszírozzanak. Az első hitelt Magyarország kapta, hogy abból állja a szovjet dízelmotorvonatok szállításának a költségeit. Ugyanakkor hamar kiderült, hogy a bank alapvetően az Urál menti orenburgi gázvezeték finanszírozására jött létre, a magyarok által javasolt könnyűipari fejlesztések forráshoz juttatása háttérbe szorult – emlékezett vissza a növekedés.hu-nak Botos Katalin, az Antall-kormány pénzügyi államtitkára és tárca nélküli minisztere, az Állami Bankfelügyelet egykori elnöke, aki részt vett az NBB alapítását megelőző tárgyalásokon.
Az Orbán-kormány ki-, majd visszalépett
A rendszerváltást követően, a szocializmus megszűnésével s a KGST emiatti 1991. júniusi kimúlásával az NBB szerepe jelentősen csökkent. Ám Magyarország csak az első, 1998–2002 között regnáló Orbán-kormány alatt lépett ki a tulajdonosok közül.
A bankot 2012-ben élesztették fel, új menedzsment került a szervezet élére, amelynek láttán a második Orbán-kormány 2014-ben időszerűnek látta, hogy visszatérjen a tulajdonosi körbe, amely ma 9 európai és ázsiai országot tömörít: Magyarország mellett Oroszországot, Bulgáriát, Romániát, Csehországot, Szlovákiát, valamint Kubát, Mongóliát és Vietnamot, azaz kivétel nélkül olyan államokat, amelyek a KGST tagjai voltak. Utóbbiak közül mindössze Lengyelország nem lett ismét az NBB tulajdonosa.
A bank székhelye az újraindulását követően Moszkvában maradt, de csak az elmúlt évig, amikor átkerült Budapestre. Ezzel az NBB lett az első olyan nemzetközi fejlesztési intézmény, amelynek főhadiszállása egy közép- és kelet-európai országban van – emelte ki lapunk érdeklődésére Anna Lvova, a bank kommunikációs igazgatója.
Meglódult hitelezés
Időközben, 2015-ben az NBB Pozsonyban megnyitotta az első külföldi kirendeltségét, és nagyjából ezzel egy időben meglódult a bank hitelezése is. Míg a 2012-es újraindulást követő kihelyezések – a bank hitel- és garanciaportfóliója – 2016-ig 383 millió eurót tettek ki, ezt követően egyetlen év alatt csaknem megduplázódtak, s 2017 végén már 726 millióra rúgtak, 2019 decemberében pedig átlépték az egymilliárd eurós határt.
A 2017-es kiugrást az okozta, hogy akkorra értek be az NBB újraindulását követően mind a kilenc részvényes országban előkészített projektek – közölte Anna Lvova. Kaptak hitelt energetikai cégek, mint a szlovák Slovenske Electrarne, a norvég Nord Hydro, az orosz Lysven Metallurgical Plant, továbbá a szintén orosz State Transport and Leasing Company, a legnagyobb vietnami kereskedelmi bank, a kis- és középvállalkozásokat finanszírozó VP Bank, kubai pénzintézetek, valamint számos nagy mongol bányacég, köztük az Oyu Tolgoi.
A bank növekedése a tavaly júniusi Budapestre költözését követően rendkívül felgyorsult. Az azt követő, mindössze hat hónap alatt az NBB hitel- és garanciaportfóliója 11 százalékkal, 98 millió euróval nőtt, s elérte a 990 milliót. Míg a nem teljesítő hiteleik aránya 2012-ben még 75,3 százalékot tett ki, addig tavaly év végén már csak 1,8 százalékot. E nagyarányú csökkenést lapunk érdeklődésére az NBB-nél két tényezővel magyarázták: egyrészt azzal, hogy javult a kockázatkezelésük és a compliance (azaz a szabályoknak való megfeleléseket biztosító) rendszereik minősége, másrészt, hogy a bank portfólióján belül nőtt az európai projektek részesedése. Ma már a hitelportfóliójuk csaknem háromnegyedét teszik ki az EU-tagállamokba irányuló ügyletek, míg az aktív tőkepiaci műveleteik több mint 70 százalékát hajtották végre uniós országban.
A bank 2019 első fél évét 2,87 millió euró nyereséggel zárta, magyarázata szerint a nettó kamat- és díjbevétel-növekedés, a hitelportfólió minőségének javulása, a megfelelő tartalékszint és az erős költségkontroll eredményeként. Eszközei a tavalyi év végére 1350 milliárd eurót tettek ki, ez csaknem 13 százalékkal több a 2018 véginél.
Az NBB nettó hitelállománya 2019 végén meghaladta az egymilliárd eurót. Projektjeinek 52 százaléka valósult meg az európai részvényes országaiban. Portfóliójának jelentős része integrációs hatású projektekhez tartozik, amelyekben két vagy több érintett ország érdekelt. E beruházások aránya 35 százalékot tett ki. A kereskedelemfinanszírozási támogatási programban 200 tranzakciót hajtottak végre, közel 400 millió euró összegben.
Szélesedő befektetői bázis
Finanszírozásához az NBB 2019. június végéig 758,7 millió euró értékben vont be forrást, ebből 713,5 millió eurót kötvények kibocsátásából, 45,2 milliót pedig egyéb eszközökből. Tavaly márciusban a Standard & Poor’s A-ra javította a pénzintézet hosszú távú hitelminősítését, stabil kilátásokkal. Már e rating alapján dobott piacra még ugyanabban a hónapban 24,7 milliárd forint (akkori árfolyamon 78,5 millió euró) értékben kötvényt Magyarországon – története során először –, amelyet bevezetett a Budapesti Értéktőzsdén. Áprilisban pedig Csehországban vont be 750 millió cseh koronát (29,3 millió eurót).
Magyarországra költözése lehetővé tette a bank számára, hogy jelentősen megnövelje a befektetői bázisát, így az NBB már több mint 170 szervezetet és intézményt tudhat a befektetői között. Bankokat, nyugdíjalapokat, biztosítótársaságokat 12 joghatóság alól, egyebek mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Hollandia, Magyarország, Moldova, Románia, Oroszország és az Egyesült Királyság területéről.
Magyarország az NBB második legnagyobb részvényese. Január 15-én vált azzá, miután tízmillió euróval, 60 millióra növelte a bank ily módon 349,61 millióra növekedett jegyzett tőkéjéből való részesedését, amely így már 17,2 százalék.
Ennél nagyobb arányban részesedett Magyarország a bank hiteleiből és garanciáiból, lévén, hogy annak az eddig kapott közel 214 millió euró több mint az egyötöde. Öt hazai ágazatba jutottak a pénzek, a legtöbb a távközlésbe (38,7 százalék), míg a gyógyszergyártásba 24,6, az élelmiszergyártásba 17,4, az energetikai szektorba 16,3, az iparba három százalék.
Konkrét cégneveket a kommunikációs igazgató csupán egy esetben említett, amikor kiemelte azt a 37 millió eurós garanciát, amelyet az NBB a Hunent mélykúti víziszárnyas-feldolgozó üzeméhez felvett hiteléhez adott. Korábbi, nem cáfolt hírek szerint viszont az NBB már nyújtott hitelt a Molnak, valamint az általa 2018 májusáig tulajdonolt energetikai MET-csoportnak, továbbá az Eximbanknak és a Takarékbanknak – utóbbi ezt a hitelt már visszafizette –, miközben az OTP Bankkal stratégiai partneri viszonyt tart fenn.
Tervei szerint az NBB 2022 végéig mintegy 250 millió euróra emelné a magyarországi projekthez nyújtott hitel- és garanciaállományt. Anna Lvova tájékoztatása szerint alapvetően az exportot, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, az energetikát és a turizmust tartják a leginkább ígéretes ágazatoknak, ezért ezek finanszírozására helyeznék a hangsúlyt.
A diplomáciai mentességről
Nagy port vert fel, amikor tavaly márciusban az Országgyűlés törvénybe iktatta a kormány javaslatát, miszerint a Nemzetközi Beruházási Bank teljes mentességet kapjon a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghassanak Magyarországon és így az EU-ban. Ennek értelmében a bank minden tulajdona mentesülne bármiféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól, a rendőrök pedig csak akkor mehetnének be az NBB-be, ha a bank hívja őket. Mindezeken túl az NBB-nek nem kellene a számviteli szabályokat sem bevezetnie. Ha pedig az ügyleteihez szüksége volna valamely speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, akkor úgy kellene tekinteni, mintha már rendelkezne azzal. Emellett minden magyarországi jövedelme és tulajdona adómentes lenne. Végül nemcsak a bank dolgozói kaptak diplomáciai mentességet, hanem szakértői, tanácsadói és más vendégei is korlátozás nélkül jöhetnek Magyarországra. Ám ezek az előjogok csípték az amerikaiak szemét, s május közepén David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt közölte az ATV-vel, hogy megállapodott az Orbán-kormánnyal, s eszerint az egyesek által az orosz hírszerzés fedőszervének tartott bank mégsem él e lehetőséggel. Erre rímelt, hogy Georgij Potapov, az NBB kormányzótanácsának elnökhelyettese június végén azt mondta, jár nekik a mentesség, ám kizárólag olyan, mint amilyenre a bécsi konvenció szerint bármely nemzetközi fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet jogosult egy másik országban. Egy tavaly október végén megjelent hír szerint a bank stábjából Magyarország kizárólag Nyikolaj Koszov NBB-elnök akkreditációját fogadta el. Míg karácsony előtt néhány nappal a Direkt36 arról informált, a magyar kormány belement abba, hogy egy-két tucat főben maximalizálják azoknak az embereknek a számát, akik az NBB munkatársaiként vagy vendégeiként diplomáciai mentességet kaphatnak Magyarországon. A Piac & Profit megkérdezte az aktuális helyzetet. Az NBB azt közölte, munkatársainak nincs diplomáciai mentességük, magát a bankot pedig a nemzetközi joggal teljesen összhangban lévő jogok és privilégiumok illetik meg, mint amilyenek bármelyik más nemzetközi szervezeteket egy országban.
