"Nem elég hatékonyak az élelmiszeripar erőfeszítései a termékek egészségügyi profiljának javítása érdekében tett erőfeszítései" - mondta James Mayer, a Danone UK & Ireland elnöke a The Guardian-nak. A lap beszámolója szerint a tejipari óriás kormányzati beavatkozást sürgetett annak érdekében, hogy a fogyasztók egészségesebb termékeket kapjanak.
Elértünk egy olyan pontra, ahol a kormányzat érdemi beavatkozására van szükség.
Még soha nem fordult elő, hogy egy nagy élelmiszeripari vállalat kormányzati fellépést sürgetett az elhízás növekvő aránya miatt.
A jelenlegi szabályozás szerint a legtöbb élelmiszer mentesül az áfa alól - a jégkrém, az üdítőitalok és egyes kekszek kivételével - írja a Grocery Gazette. A Danone azonban nem szeretné, ha a vásárlási költségek összességében emelkednének, de úgy véli, hogy felül kellene vizsgálni az adókat, nem lehetne-e jobban ösztönözni az egészségesebb termékeket, és a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek (high in fat, salt or sugar – HFSS) termékeket jobban megadóztatni.
A kormányzat egyébként már korlátozta az egészségtelen élelmiszerek szupermarketekben való kihelyezését, és idén októberben szabályozni fogja a többszörös vásárlási ajánlatokat, például a "vegyél egyet, egyet ingyen kapsz" elnevezésű akciókat.
Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium szóvivője szerint „határozott lépéseket tettünk az egészségtelen élelmiszerek elleni küzdelem során, többek között a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek helyének korlátozásával, ami több mint 57 milliárd font egészségügyi hasznot hoz, és 4 milliárd fontot takarít meg az egészségügyi ellátó rendszernek.
"Cukorcsökkentési programunk drámai mértékben csökkentette a gyermekek által fogyasztott élelmiszerek cukortartalmát - többek között a reggelizőpelyhek cukortartalma 14,9 százalékkal, a joghurtok és a tejfölök cukortartalma pedig 13,5 százalékkal csökkent.
"Ez valószínűleg azt jelenti, hogy gyorsabban kell lépni az élelmiszerekre és italokra vonatkozó adatok megosztása és átláthatósága terén, végre korlátozásokat kell bevezetni a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú termékek reklámozására, és meg kell vizsgálni, hogyan lehet az áfakulcsokat a termékek egészségi minősítéséhez igazítani"."
Az intézkedések bejönni látszanak, mert az 50 szupermarketben végzett kísérletek, amelyekben a HFSS-termékekre vonatkozó, közelgő korlátozásokat tesztelték, az eladások csökkenését tapasztalták.
A kiskereskedelmi technológiai szolgáltató, a Reapp által végzett kutatás megállapította, hogy a keksz és a hűtött termékek kategóriájában a nem HFSS termékek eladásai 20 százalékkal csökkentek a tesztelt üzletekben a tavalyi év azonos időszakához képest.
Nem ért azonban mindenki egyet abban, hogy az adóemelés, illetve más megszorítások hatékony eszkönek bizonyulnának az elhízás ellen. Az Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) szóvivője így nyilatkozott: "az élelmiszer- és italgyártók elkötelezettek az élelmiszerek és italok tápérték összetevőinek javítása mellett. Az élelmiszer-termelőkre kivetett további adó azonban nem fogja segíteni őket az újratervezésben. Ez csak tovább növeli az amúgy is rájuk nehezedő pénzügyi terheket".
Magyarországon a népegészségügyi termékadó (neta), vagy a köznyelvben elterjedt neve alapján csipszadó hivatott védeni a fogyasztók egészségét. A neta 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon, amit az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezettek be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen.
A népegészségügyi termékadó egy egyfázisú forgalmi adó, mely a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termékek első belföldi értékesítése után fizetendő. Vicces egyébként, hogy a sarcnak nevet adó élelmiszerből Magyarországon fogy az unióban – Bulgária után - a második legkevesebb és a magyarok sóbevitelének mindössze alig több, mint 1 százalékát adja.
Népegészségügyi termékadót az alábbi termékek után kell fizetni:
- üdítőital,
- energiaital,
- előrecsomagolt cukrozott készítmény,
- sós snack,
- ételízesítő,
- ízesített sör,
- alkoholos frissítő,
- gyümölcsíz,
- alkoholos ital
- csemege
A neta mértékét nem pénzügyi adatok alapján határozzák meg, hanem az alapján, hogy az „üldözött” alkatrészekből mennyit tartalmaz a termék. Az adó alapja az adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adó mértékét az érintett termék egységnyi mennyiségére (kilogramm vagy liter) az „üldözött” összetevő mennyiségének függvényében forintösszegben állapítják meg.
A népegészségügyitermékadó-köteles termékek és termékadómértékek az extraprofit adókról szóló kormányrendelettel 2022. július 1-jével változtak. A módosítás lényege, minden olyan termék adóköteles, amely bármilyen mennyiségben hozzáadott cukrot tartalmaz. Új elemként bekerültek a sós snack kategóriába például a puffasztott gabonatermékek is. Szintén jelentős változás, hogy két új kategóriával bővült neta köteles termékek köre, adóköteles lett a “csemege” (például müzliszeletek, kandírozott gyümölcsök) és az “előrecsomagolt édes, sós tészta” (például töltött tészták) termékkör.
2022. július 1-jétől az alkoholos italok teljesen kikerültek a népegészségügyi termékadó hatálya alól, helyette viszont a jövedéki adójukat jelentősen megemelték, emiatt az alkoholos italok többségének még emelkedett is az adóterhe.
A netát, az adóbevételek növelésének nyilvánvaló szándéka mellett azzal a céllal is vezették be, hogy javuljon a lakosság valamelyest már-már versenyképességi kockázatokat jelentő egészségi állapota. Nos, ez utóbbi nem nagyon jött be egyelőre, a Debreceni Egyetemen végzett kutatásból az jön le, hogy az elmúlt 10 évben az elhízás, a magasvérnyomás- és a cukorbetegség kockázata fenntartotta a növekvő trendjét, aminek hátterében egyebek mellett a minőségében erősen kifogásolható táplálkozás (is) áll. A neta ugyanakkor szabad szemmel is láthatóan rontotta a magyar cégek versenyképességét az importtermékekkel szemben.
Az adóbevételek növekedése szempontjából azonban „jól teljesített” a csipszadó, hiszen az első teljes évben 19,2 milliárd forintot kasszírozott az adóhivatal e jogcímen, míg 2020-ban már 57,68 milliárdot (igaz, a bevételi terv 77 milliárd volt).
A csipszadó bevezetése amúgy szinte minden érintettnél kiütötte a biztosítékot, mindenki szépen tovább is hárította, a végén a fogyasztók feje fájt a magasabb áraktól. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet egy korábbi felmérése szerint a gyártók 40 százaléka módosította termékeinek receptjét. Ebből 30 százalék teljesen elhagyta a káros összetevőt, 70 százalék pedig csökkentette annak mennyiségét. Egy, korábban a hvg.hu által idézet jegybanki tanulmány szerint az egy főre eső fogyasztásban a bevezetést követően csökkent, majd később lassan emelkedni kezdett a fogyasztás. A cukros termékek (cukor, gyümölcslevek, szénsavas üdítőitalok) egy főre jutó fogyasztása a neta kivetését követően visszaesett, de később lassú emelkedésnek indult.
