Meglepően rossz hírt közölt csütörtökön reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Mint arról az Mfor is beszámolt, a júniusi reálkeresetek a hatodik havi 20,1 százalékos éves infláció alapján 3,4 százalékkal csökkentek, szemben a májusi 3 százalékos mínusszal. Ami a főbb adatokat illeti:
- a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt, 16 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt,
- a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900 forint,
- a bruttó medián átlagkereset pedig 450 ezer forint.
Optimista a kormány
Noha júniusban 3,4 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, mely nagyobb mínusz a májusban regisztráltnál, a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium optimista. Közleményében kifejti: „júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket" (utóbbi várakozást több elemző sem tudja osztani; éves viszonylatban ugyanis kisebb reálbér-csökkenést várnak - a szerk.).
Nagy Mártonék szerint az, hogy az idei évben megőrizhetik reálértéküket a fizetések, megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy éves szinten visszaállítható legyen az átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem.
Csak óvatosan!
Beszédes a mediánbér alakulása - hívja fel erre a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A bruttó mediánbér növekedési üteme is lassult májushoz képest a maga 15,6 százalékával. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a bónuszkifizetések az előző időszakhoz képest erőteljesebben alakulhattak, főleg az alacsonyabb keresetűek körében.
Ezt a képet erősíti, hogy miközben a vállalati szektorban érdemben lassult a bérkiáramlás növekedése, addig a közszférában erősödött az előző hónaphoz képest. Vélhetően tehát elsősorban az állami szektor júniusi egyszeri kifizetései tudták megemelni a teljeskörű átlag- és mediánbért, miközben a rendszeres kifizetések emelkedése jelentősebben fékeződött.
A vállalati szféra bérdinamikájának lassulása mögött vélhetően az összetételhatás is meghúzódik. Az idénymunkások számának növekedése lefelé húzza a nemzetgazdasági átlagbért, de sok esetben még az érintett szektorok átlagbér-statisztikáit. Ez látható a mezőgazdaság területén és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban is. De némileg lassult a bérdinamika az ipari szegmensben is - jegyzi meg az elemző.
Ami a reálbérek alakulását illeti, Virovácz Péter szerint is nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér a reálbér-növekedés. Azonban mindenkit óva intene attól, hogy erre alapozva bárki is a fogyasztás gyors helyreállásával számoljon, hiszen a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte a megtakarításai nagy részét. Emellett az infláció továbbra is a kívánatosnál jóval magasabb és a lakossági bizalmi index is egy évtizedes mélyponton van.
Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenek nagymértékben fogyasztani.
Béremeléssel a munkaerő megtartásáért
A meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében - írja kommentárjában Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések miatt elméletileg némi lassulást mutathatna a folyamat, de láthatóan a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum-emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet e dinamika, míg jövőre 8,5 százalékos lehet a béremelkedés, amit a minimálbér-tárgyalások még befolyásolhatnak.
Az elemző szerint az idei év egészében a minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is 1,8 százalékos éves átlagos nettó reálbércsökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján. Ám mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, augusztustól kezdve már pozitív számot mutathat a reálbér változása.
Nincs ár-bér spirál
Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője szerint az, hogy 3,4 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, azt mutatja, hogy ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk. Ennek ugyanis előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbér-csökkenést. A lapunkhoz eljuttatott elemzésében Regős megjegyzi: az a legvalószínűbb, hogy a reálbérek szeptemberben vagy esetleg augusztusban indulnak növekedésnek éves összehasonlításban. A versenyszféra esetében ez azonban akár már júliusban bekövetkezhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a reálbérek növekvő pályára állítása kiemelkedő fontosságú a fogyasztás beindítása szempontjából, itt pedig a nagyobb feladat a közszféra esetében látható. Szerinte azonban kérdés, hogy a költségvetésen belül sikerül-e erre átcsoportosítással fedezetet találni.
