Az már sajnos egyáltalán nem váratlan hír, hogy a múlt havi történelmi csúcs után márciusra még tovább emelkedett az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke. Az idős honfitársaink által jellemzően vásárolt élelmiszerek a három hazai hipermarketlánc átlaga alapján március elején 32 368 forintba kerültek. Ez egy hónap alatt 4,3 százalékos, 1345 forintos áremelkedést jelent.
Ennél még beszédesebb az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke, mely márciusban 18 százalékra ugrott. Ez forintosítva azt jelenti, hogy a szépkorúaknak 4927 forinttal kell mélyebben a pénztárcájukba nyúlniuk, mint egy évvel ezelőtt. Az index 2023 júniusa óta nem volt ilyen magas.
Múlt havi, meglehetősen konzervatív becslésünkben még csak azt vettük biztosra, „az áremelkedéseknek továbbra sincs vége, így az árkosárérték újabb csúcsokat fog dönteni”, ez be is jött. Az indexre vonatkozó jóslatunknak az a része vált valóra, hogy az „tartósan 10 százalék fölött ragad, sőt tovább emelkedik”. Sajnos az a félelmünk, hogy az árkosárindex megközelítheti a 15 százalékot, meglehetősen óvatosnak bizonyult, mint láttuk, ennél sokkal tragikusabb szám érkezett. A jövő hónapra azért nehéz előrejelzéseket adni, mert még mindig nem egyértelmű, hogy bevezetik-e az egy hónapja újra belengetett árstopot, és ha igen, mikor, milyen termékekre, illetve milyen feltételekkel.
Ha azt feltételezzük, hogy megáll az áremelkedés (azaz az árkosárban szereplő termékek ára összességében nem emelkedik), áprilisban akkor is megmarad a most mért árkosárindexhez hasonló érték. Azonban egy havi szinten 2 százalékos (600 forint körüli) emelkedés is azonnal 20 százalék körüli éves áremelkedést jelentene a következő hónapra.
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár már több mint 18 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Piros lett az árcédula, ez drága!
Havi szinten 10 százalékot meghaladó áresést három terméknél, a párizsinál (11,2 százalék), a burgonyánál (11,1 százalék) és a sertésmájasnál (10,3 százalék) figyeltünk meg, ezzel szemben csak két termék ára lett magasabb 10 százalékot meghaladó mértékben, igaz, ott az emelkedés elképesztő: a kenyér 35, az alma pedig 26,9 százalékkal kerül többe, mint egy hónapja.
Fotó: Pixabay
Éves szinten viszont óriási a „piros halmaz”, azaz a 10 százalékot meghaladó emelkedés. Jelentős csökkenés csak a joghurtnál mérhető (10 százalék), ezzel szemben feljebb ment
- 71,3 százalékkal a liszt,
- 66,9 százalékkal az alma,
- 64,4 százalékkal a tojás,
- 47,3 százalékkal a narancslé,
- 42,1 százalékkal a sajt,
- 36,4 százalékkal a csirkemell,
- 34,8 százalékkal az étolaj,
- 20,3 százalékkal a krumpli,
- 17,8 százalékkal a margarin,
- 16,4 százalékkal a rizs,
- 16,2 százalékkal a kenyér,
- 16,2 százalékkal az ásványvíz ára.
Némi aprópénz vissza?
Orbán Viktor évértékelő rendezvényén többek közt azt jelentette be, a nyugdíjasok az ősztől a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek általános forgalmi adóját (áfa) visszakaphatják. (A kormányfő szavaiból nem derült ki, vajon az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó tej is beletartozik-e ebbe a körbe, ezért mi beleszámoltuk.)
A márciusi árkosár árából
így összességében egy nyugdíjas 1308 forintot kapna vissza.
A fenti összegből a tej áfája 107 forintot tesz ki, ez forintra pontosan megegyezik a februári összeggel.
Ezen bizony az áfa-visszatérítés sem segít
Ahogy arra cikkünk elején rámutattunk, az elmúlt 12 hónapban az árkosárban szereplő termékek ára 18 százalékkal emelkedett, amivel szemben csak a nyugdíjasoknak januárban juttatott, az éves tervezett 3,2 százalékos inflációnak megfelelő nyugdíjemelés áll.
Ha kétéves időtávot vizsgálunk, akkor az áremelkedés mértéke – köszönhetően az inflációs csúcs utáni enyhe árcsökkenésnek – csak 6,2 százalékot tesz ki. Ezzel párhuzamosan az időskori ellátások összege 12,8 százalékkal nőtt.
Három évre visszatekintve az Mfor Nyugdíjas Árkosár termékeit 49,7 százalékkal drágábban lehet megvásárolni. A nyugdíjak ez idő alatt viszont csak 40,8 százalékkal nőttek.
Négy év alatt az árkosárérték 77,8 százalékkal nőtt. A nyugdíjakat viszont az Orbán-kormány csak 59 százalékkal emelte meg, sőt ha az óriási kormányzati kegyként emlegetett 13. havi juttatást figyelmen kívül hagynánk, akkor az emelés mértéke csak 49,6 százalék lenne.
Ötéves intervallumra vetítve az árkosár termékei 76,4 százalékkal lettek drágábbak. A nyugdíjak ez idő alatt 69,2 százalékkal nőttek, ami a 13. havi juttatás figyelembe vétele nélkül csak 56 százalék lenne.
