4p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egymástól eltérő mértékű gazdasági növekedést számolnak 2024-re a különböző elemzők és szervezetek. Egyesek 3,5 százalék fölé, mások ez alá jósolják a GDP idei emelkedését. Ez az érték dönti el, a kormánynak kell-e nyugdíjprémiumot fizetnie. A Kormányinfón megkérdeztük.

Továbbra sem tudni, számíthatnak-e nyugdíjprémiumra az idősek az idei év során. A juttatás kifizetése akkor kötelező, ha ősszel az adott évi várható gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Még nem tudni, megtörténik-e ez idén, ugyanis eltérő mértékű GDP-emelkedést jósolnak a szakemberek és az egyes szervek erre az évre. A kormányzat a költségvetést még 4,1 százalékos növekedéssel tervezte meg, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „4 százalék körüli” bővülésre számít, ám december végén Varga Mihály pénzügyminiszter már csak 3,6 százalékot vetített előre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pesszimistább. A hazai jegybank immár zsinórban második negyedéve fél-fél százalékponttal csökkenti az alsó és felső előrejelzési határát, december végi prognózisuk 2,5-3,5 százalékra teszi az idei GDP-növekedést. Még borulátóbb az Európai Bizottság (EB). Bár Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, szerinte tévedtünk, mikor az EB 2,4 százalékos növekedési előrejelzését említettük, szerinte Brüsszel is 3,6 százalékra teszi az idei magyar növekedést, mégis nekünk volt igazunk. Olyannyira, hogy a napokban

épp Varga Mihály büszkélkedett azzal, hogy az EB hazánkra tett 2,4 százalékos előrejelzése is bőven meghaladja az EU egészére várt 1,3 százalékos növekedést.

Gulyás Gergely tévedése nem jelentéktelen, az EB előrejelzése ugyanis nemcsak a kormányénál, de még az MNB-énél is borúlátóbb. Náluk jobb, de a kormányzati prognózisnál alacsonyabb, 3,2 százalékos növekedést jósol az Equilor. A befektetési tanácsadó előrejelzését csütörtökön tette közzé, erről a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár számolt be részletesen.

Sakkoznak a számokkal is. Fotó: Unsplash
Sakkoznak a számokkal is. Fotó: Unsplash

Miért is fontos kérdés ez?

Mint arról korábban beszámoltunk, 2023-ra a nyugdíjemelés mértéke 18,5 százalék lett, miközben az idős honfitársainkat sújtó pénzromlás mértéke – ahogy azt jósoltuk – ennél valamivel alacsonyabb, 18,3 százalék lett. Ez – mint jeleztük – havi szinten 500 forintnál is kisebb reálnyugdíj-emelkedést jelent.

A januári, 6 százalékos nyugdíjemelés viszont valóban reálemelkedést jelent, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal tavaly decemberre 5,3 százalékos nyugdíjas inflációt közölt. A februárban érkező 13. havi nyugdíj nem emelkedés az előző két évhez képest, hiszen ebben a juttatásban 2022-ben és 2023-ban is részesültek az idősek.

Ami némi könnyebbség lehetne a nyugdíjasoknak, az a novemberi nyugdíjprémium, melynek összegét két tényező szorzatából kell kiszámítani. Az egyik a már említett 3,5 százalékon felüli növekedési ütem, a másik pedig a novemberi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint. Látható, csak a kormány számít ilyen mértékű gazdasági bővülésre, az MNB-prognózisnak pedig csak az optimista forgatókönyve mondja azt, hogy az emelkedés 3,5 százalékos lesz.

A csütörtöki Kormányinfón meg is kérdeztük Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki azt mondta, 3 és 4,1 százalék között lesz az idei növekedés. Hozzátette:

„én nem ismerek olyan mértékadó elemzést, ami ettől nagy mértékben eltérne”.

Arra a kérdésünkre, hogy ha a GDP novemberben várható idei emelkedése nem haladja meg a 3,5 százalékot, akkor nem lesz-e nyugdíjprémium sem, a tárcavezető felidézte, a törvény azt mondja ki, hogy 3,5 százalék fölött kell fizetni. Emlékeztetett, a kormány eddig öt alkalommal fizetett nyugdíjprémiumot, korábban soha senki egyszer sem. (A nyugdíjprémium lehetőségét egy 2009 nyarán elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, ami azt jelenti, hogy a Bajnai-kormánynak egyszer, 2009 őszén, míg az Orbán Viktor vezette kormányoknak eddig tizennégyszer, 2010 őszétől 2023 őszéig volt lehetősége megvizsgálni, a növekedés eléri-e ezt a határt – a szerk.)

Ez alapján azt kell feltételeznünk, a „lesz vagy nem lesz” kérdésében továbbra is inkább utóbbi felé billen a mérleg. Ez még akkor is így van, ha a költségvetésben erre a célra 20,5 milliárd forintot különítettek el.

Az év elején a nyugdíjasok helyzetéről, 2024-es kilátásairól beszélgettünk A hét videója sorozat keretében.

Lapunk tavaly tavasz óta minden hónapban elkészíti idős honfitársanik vásárlási szokásai alapján az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérést, a sorozat cikkeit ide kattintva olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!