Nem tartogatott jó hírt a nyugdíjasok számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi háttérbeszélgetése, azon ugyanis az inflációs előrejelzésen túl a gazdasági növekedésre is újabb becslést közölt a jegybank. Az MNB honlapjára is feltöltött dokumentum, illetve a keddi tájékoztatón is elhangzottak szerint jövőre 3 százalék körüli, 2026-ban pedig 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható.
Jobban megvizsgálva a jövő évi számokat, nem túl szívderítő a helyzet. A jegybank először 2022 végén tett közzé becslést a 2025-ös GDP-növekedésre, akkor – és az azt követő három negyedévben is – azt 3-4 százalék közöttire tette. 2023 végén feljebb emelték a növekedés várható ütemének sávját fél százalékponttal, a 3,5-4,5 százalékos várt bővülést egészen idén júniusig tartották is. A kedden bemutatott dokumentumban azonban a jegybank – amellett, hogy az idei évit is drasztikusan megvágták – a jövő évi GDP-növekedés várható ütemének sávját is jelentősen, 0,8 százalékponttal lejjebb vitte.
Mint látható, a jegybank szerint jövőre a növekedés 2,7 és 3,7 százalék között várható, ami
a nyugdíjprémium szempontjából kiemelten fontos érték.
Fotó: Pixabay
Kés élén táncol
A nyugdíjtörvény ugyanis azt mondja ki, ha a GDP várható emelkedése meghaladja a 3,5 százalékot (és emellett a költségvetés egyenlegcélja is teljesülni látszik), akkor nyugdíjprémiumot kell fizetni.
A fenti idősorból, különösen ha azt összevetjük az idei évi növekedési előrejelzés zuhanásával, az látható, nem csak az idei évre várt(?), hanem a jövő évre remélt nyugdíjprémiumra is egyre kisebb az esély. A 2024-es költségvetés 2023. tavaszi-nyári összeállításakor az idei évre még 3,5-4,5 százalékos növekedést vártak, ez csökkent 15 hónap alatt 1-1,8 százalékra. És bár a korábbi – mint kiderült indokolatlanul optimista – becslés miatt a kabinet az idei költségvetésben képzett is 20,5 milliárd forint tartalékot nyugdíjprémiumra, egy áprilisi Kormányinfón lapunk kérdésére már maga Varga Mihály pénzügyminiszter ismerte el, az akkor körülbelül 2,5 százalékosra várt idei emelkedés „nyilvánvalóan alatta van a 3,5 százaléknak”, így
2024-ben biztosan nem lesz nyugdíjprémium,
míg az elkülönített 20,5 milliárd forint sorsára vonatkozó kérdésünkre a tárcavezető így válaszolt: „Ne aggódjon ezért a pénzért, van ennek a pénznek helye!”
A 2025-ös növekedés, így a nyugdíjprémium sorsa is hasonló úton jár, mint az idei. Akkor kezdeti 3-4 százalékos sávból előbb felfelé módosított a jegybank, majd erőteljes zuhanás következett, és most a 2025-ös görbe is a zuhanás első jelét mutatja. Azt persze meg kell jegyeznünk, a módszertani szabályok alapján kettő vagy három azonos irányú mozgás szükséges ahhoz, hogy trendről beszéljük, ez alapján tehát még nem jelenthetnénk ki a jövő évi GDP-bővülés negatív korrekcióját, ám az idei év mintázatához nagyon hasonló ív rajzolódik ki 2025-re is.
A kormányzat korábban azt közölte, a jövő évi költségvetés benyújtásával megvárja november elejét, az amerikai elnökválasztás eredményét, addig azonban újabb növekedési előrejelzés az MNB részéről nem fog érkezni. A kormányzatból azonban a kincstári optimizmus sugárzik: Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, 3-5 százalékos növekedést „kell kipréselni a gazdaságból”.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 3,5 százalék feletti részt (de legfeljebb 4-et) megszorozzák a novemberi nyugdíj negyedével, de legfeljebb 20 ezer forinttal. Ha a leginkább optimista forgatókönyv valósulna meg, és valóban 3,7 százalék lenne a 2025-ös növekedés, akkor jövő év novemberében egy átlagos nyugdíjas kereken 4000 forint nyugdíjprémiumra számíthatna.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
Ám sokkal valószínűbb, hogy a Virág Barnabás által kedden közölt 3 százalék körüli GDP-bővülés következik be (a becslési sáv közepe most 3,2 százalék), ez pedig azt jelentené, hogy
a tavalyi és az idei év után jövőre sem fizetne nyugdíjprémiumot a kormány.
Van remény!
Persze előfordulhat olyan eset, hogy a politika felülírja a gazdaságot. 2021-re a költségvetési törvényben 53,4 milliárd forintot különítettek el nyugdíjprémiumra. A GDP-növekedése abban az évben 7,1 százalékra rúgott (ami az előző, Coviddal terhelt időszak 4,7 százalékos visszaesésének volt betudható), ám Orbán Viktor azon az őszön, fél évvel a választások előtt úgy döntött, minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forint nyugdíjprémiumban részesüljön. Az intézkedés végül – a zárszámadási törvény tanúsága szerint – nem kevesebb mint 169,1 milliárd forint kiadást jelentett az államkasszának.
A 2025-ös nyugdíjprémium kifizetésének időszaka szintén fél évvel egy általános országgyűlési választás előtt lesz. Most azonban jóval nagyobb a gond az államháztartásban.
