Amennyire kellemes meglepetést okozott a két hónappal ezelőtti Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés eredménye, annyira letaglózó lett a júliusi kimutatás. Az idős honfitársaink által jellemzően vásárolt termékek egy hónap alatt meglehetősen nagyot, összességében 785 forintnyit drágultak, így 2024 júliusában az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke 28 432 forintra emelkedett, ami 3,1 százalékkal haladja meg a júniusi értéket.
Ez azt is jelenti, véget ért az a 2023 szeptembere óta tartó „kegyelmi állapot”, hogy az árkosárérték 27-28 ezer forint között ingadozott, ráadásul immár trendszerű emelkedésről beszélhetünk, hiszen a mostani, 785 forintos drágulást júniusban egy 820 forintos áremelkedés előzte meg.
A mostani érték egyben azzal is jár, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke csekély mértékben ugyan, de pozitív lett, az 1 százalék azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest ezek az élelmiszerek drágábbak. Erre utoljára szintén tavaly szeptemberben volt példa.
Az élelmiszer-drágulás éves szintje idős honfitársaink esetében ráadásul magasabb, mint a teljes árkosárnál, melynél ez az érték plusz 0,7 százalék.
Fotó: Depositphotos
Egy hónappal ezelőtt még azt gondoltuk, nem lesz ekkora mértékű élelmiszerár-emelkedés a három nagy hipermarketláncnál, ám sajnos az élet ránk cáfolt. Így kis mértékben ugyan, de mellélőttünk azzal a jóslatunkkal, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke mínusz 2 és 0 között lesz. Azt viszont tartjuk, hogy augusztusban az index értéke nulla körül fog alakulni, míg ősz elejére teljesen elenyészik a bázishatás, és mivel az elemzők egyöntetűen az infláció emelkedését várják, ismét tartósan pozitív tartományban lesz az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke.
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár immár 17 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Mire is elég a tizenharmadik havi nyugdíj?
A nyugdíjak az elmúlt tizenkét hónapban 9,3 százalékkal emelkedtek, vele szemben a mostani 1 százalékos élelmiszer-drágulás áll.
2022 júliusa óta az időskori ellátások összege 31,3 százalékkal nőtt, míg a hipermarketekben az árkosárban szereplő árukért 12,5 százalékkal kell többet fizetni. (Megjegyezzük, 2022 júliusában a kormányzat 3,9 százalékos nyugdíj-kiegészítést adott. Ám azt csak július 12-én utalták, illetve vitte ki a postás, így július eleji árkosarunkban még nem, hanem csak az augusztusiban vettük figyelembe.)
Három év alatt a három nagy hipermarketláncnál az árkosár termékei 47,3 százalékkal drágultak, a nyugellátások pedig 54,1 százalékkal emelkedtek. A kormányzati kegyként emlegetett tizenharmadik havi juttatás nélkül azonban a nyugdíjemelkedés mértéke csak 45 százalék lenne, tehát nem érné el az élelmiszerek drágulásának ütemét.
Ha 2020 júliusához viszonyítjuk, akkor az árkosárban szereplő termékekért 57,1 százalékkal kell mélyebben a pénztárcába nyúlni, míg a nyugdíjak összege 63,9 százalékkal lett magasabb. A tizenharmadik havi juttatás nélkül számolva viszont az ellátások emelkedése csak 51,1 százalék lenne.
Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj létszükséglet volt szépkorú honfitársaink megélhetése szempontjából, nem pedig valami luxusellátás.
Egyúttal újra felhívjuk a figyelmet, hogy mind az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés, mind a Privátbankár Árkosár-felmérés kizárólag a három nagy hipermarketláncban megvásárolható élelmiszerek árait vizsgálja. Így nem szerepelnek benne olyan termékek, mint például az idősek által egészségük fenntartása érdekében megvásárolt gyógyszerek, sem pedig a szolgáltatások. Utóbbiakról a jegybank rendszeresen elmondja, ezeknek áraiban az úgynevezett visszatekintő árazás miatt csak most év elején érvényesült a tavalyi, 17,6 százalékos inflációs hatás.
Így – megismételve magunkat – hangsúlyozzuk, felmérésünk csak az élelmiszer jellegű termékek időskori ellátásokhoz viszonyított hatását vizsgálja, nem pedig általánosan a nyugdíjak reálértékét.
Brutális pluszok, piciny mínuszok
A mindenkit meglepő egyhavi drágulás felborította szokásos mérlegünket. Egy hónap alatt jelentős árcsökkenést csak a banán esetében tapasztaltunk, ez a déligyümölcs 34,9 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt. Tíz százalékot meghaladó mértékű áresést még két terméknél tapasztaltunk: a krumpli (a múlt havi „kétharmados”, 68,5 százalékos drágulás után) most 10,7 százalékkal, míg a júniusban negyedével drágult párizsi 10,2 százalékkal lett olcsóbb.
Ezzel szemben júniushoz képest 31,9 százalékkal nőtt a liszt, 28,2 százalékkal az alma, 23,8 százalékkal a cukor ára. 16,6 százalékkal kell többet fizetnünk a tejért, 12,3 százalékkal pedig a csirkemell kerül többe, mint egy hónapja.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Éves szinten 31,8 százalékkel lett olcsóbb a banán, 30,5 százalékkal a tojás, 28,2 százalékkal a sajt, 22,8 százalékkal pedig a száraztészta kerül kevesebbe. 17,7 százalékkal kell kevesebbet fizetni a tejfölért, a joghurt ára 12,7, a burgonyáé pedig 12,7 százalékkal ment lejjebb.
A narancslé az alapanyaghiány miatt továbbra is extra módon drága, 64,2 százalékkal többe kerül, mint tavaly július elején. A cukor ára 54,8, az almáé 35,1, míg a csirkemellé 22 százalékkal ment feljebb. 15,1 százalékkel drágult az ásványvíz, a jeges teáért pedig 14,4 százalékkal kell többet fizetnünk.
