Erről lesz szó a cikkben:
- Hogyan változtatta meg az európai autógyártók helyzetét a CO2-kibocsátási szabályok szigorítása?
- Milyen hatással vannak a kínai versenytársak az európai piacra?
- Donald Trump vámintézkedései miért sodorhatják veszélybe az európai autógyártókat?
- Miért döntött úgy az EU, hogy haladékot ad az emissziós előírások betartására?
- Vajon ez a lépés megmenti az európai autóipart, vagy csak időhúzásról van szó?
Az európai autógyártókon évek óta komoly nyomás van a CO2-kibocsátás csökkentése miatt, így a cégek a nagyobb nyereséget biztosító benzines és dízel autóikat folyamatosan ki kellett, hogy vezessék, helyette pedig elektromos kocsikat kellett piacra dobniuk, amelyek a fejlesztések és az esetleges kisebb eladási számok miatt sokszor komoly mínuszokat hoztak számukra. Ráadásul immár az európai piacokon is megjelentek a kínai gyártók, amelyek eleinte egy-egy nyugati márkát másoltak, majd ezen túllépve saját fejlesztésekkel rukkoltak ki, egyre komolyabb konkurenciát jelentve a német, francia és olasz vállalatoknak. A helyzet valószínűleg Donald Trump beiktatásával és az amerikai elnök vámpolitikájával vált tarthatatlanná. Az ugyanis azzal fenyeget, hogy a tradicionális európai gyártók komoly piacveszteséget szenvednek el az Egyesült Államokban, miközben otthon is kihívások elé néznek.
Fotó: Európai Parlament
Ebben a helyzetben a szakértők szerint az Európai Bizottságra és annak vezetőjére Ursula von der Leyenre óriási nyomás nehezedett. Pozitívum, hogy az uniós vezetők a leginkább logikusnak tűnő döntést hozták meg. Az EU ugyanis (egyelőre) nem akarja feladni az emissziós céljait, ugyanakkor az iparát sem szeretné kezelhetetlen helyzetbe hozni.
Ennek megfelelő kompromisszum született: három évhaladékot kaptak ugyanis a gyártók a CO2 értékek további csökkentésére. Ugyanakkor a bizottság vezetője szerint a 2035-ös célt továbbra sem adták fel, ekkora kellene elvileg kivezetni a hagyományos belsőégésű motorokkal szerelt járműveket.
Ebben persze szerepet játszhat, hogy az európai politikusok számára a lassú kihátrálás jobban kommunikálható, így korántsem biztos, hogy egy következő körben nem fogják a 2035-ös határidőt kitolni. Már csak azért is elképzelhető, mert Brüsszelben a környezetvédelem helyett az utóbbi időben sokkal hangsúlyosabb lett a transzatlanti integráció, a biztonságpolitika és a versenyképesség kérdése. A pletykák szerint utóbbi célokért egyre több centrista politikus hajlandó engedni a környezetvédelmi és emissziós kitűzésekből.
A mostani lazítás egyébként csak az európai autógyártóknak eurómilliárdokban mérhető előnyt jelent, az eredeti előírások szerint ugyanis AlixPartners tanácsadó cég korábbi számításai szerint 2030-ig 51 milliárd eurós büntetés elé néztek volna. A legnagyobb, 5 milliárd euró feletti összegű emisszió büntetés egyébként a Volkswagennek nézett ki, amely így is sok sebből vérzik. Ráadásul ennek a vállalatnak a problémái nem csak a német politikusokat aggaszthatja, de a közép-európai jelenléte révén (Csehország – Skoda-gyár, Szlovákia – Volkswagen-gyár, Magyarország – Audi-gyár) számos más ország döntéshozóit is érinti.
De az európai autóipart már az idei évben is komoly környezetvédelmi bírság sújtotta volna, hiszen a becslések szerint ez idén akár 15 milliárd euróra is rúghatott volna. A csökkenő kereslet és a gyárbezárások által sújtott uniós autógyártók számára egy ilyen plusz teher már-már elviselhetetlen lett volna, tekintve, hogy közben az amerikai vámokra is készülniük kell, amely tovább rontja majd az értékesítési számaikat és a jövedelmezőségüket.
Ursula von der Leyen bejelentése a járműgyártók részéről pozitív visszhangot kapott, igaz így is vannak olyan szereplők, akik további engedményeket szeretnének elérni. A büntetések enyhítését már régóta szorgalmazó Olaszország és Csehország üdvözölte a javaslatot. Adolfo Urso olasz ipari miniszter szerint ez azt jelenti, hogy az európai autóipart megmentették, bár Martin Kupka cseh közlekedési miniszter azt mondta, országa ötéves hosszabbítást szorgalmaz.
Oliver Blume, Európa legnagyobb autógyártójának, a Volkswagennek vezérigazgatója a Bizottság „pragmatikus megközelítését” méltatta, amely nem befolyásolta a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és rugalmasságot biztosít az autógyártók számára, hogy megfizethető új modellekkel felgyorsítsák a keresletet. A Renault szerint a Bizottság rugalmas megközelítése lehetővé tenné az uniós autógyártók számára, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást és versenyképesek maradjanak az elektromos járművek piacának felfutásával. Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének ACEA főigazgatója szerint a javaslat pozitív, de a célok teljesítése továbbra is nagy kihívást jelent.
Ami jó a hagyományos motorokkal szerelt autók gyártóinak, az persze csapás az elektromos autózásnak, ezzel a lépéssel ugyanis időlegesen lekerült a nyomás a vállalatokról, és vélhetőleg ők is a sokkal kedvezőbb árréssel értékesíthető benzines és hibrid modelljeik felé fordulnak majd. De nem csak az autógyártók, hanem az egyes tagországok számára is üzenetértékű a Bizottság döntése, így rajtuk sem lesz kényszer, hogy hatalmas támogatásokkal bírják rá a polgáraikat az autóik elektromosra cserélésére. Miután Donald Trump már korábban kijelentette, hogy meg akarja szüntetni a támogatásokat, így gyakorlatilag biztosnak tűnik, hogy a következő években az elektro-mobilizáció lassulását figyelhetjük majd meg.
Ha kevesebb elektromos autót vesznek Európában, az értelemszerűen azzal jár majd, hogy az akkumulátorok iránti – egyébként is megcsappant – kereslet tovább mérséklődhet. Ez pedig a következő években egyértelművé teszi, hogy az Orbán kormány erőltetett gyárépítési programja óriási baklövés volt. Ami a választási év előtt a kormánynak is komoly fejfájást okozhat, hiszen jó eséllyel így semmi sem lesz a költségvetési törvényben rögzített 3,4 százalékos nagy növekedésből.
Pedig a hazai ipar már tavaly is tragikus évet zárt, hiszen a 2023-as visszaesést követően ismét csökkent az ipari termelés volumene. 2024-ben az értéke 4 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Arra, hogy két egymást követő évben essen vissza az ipari termelés a rendszerváltást követő mélyrepülés idején volt csak példa.
A visszaesésben közrejátszott a járműgyártás gyengélkedése, de az igazi „bűnbak” a villamos berendezések gyártása (amely az akkumulátorgyártást is magába foglalja) volt. A hangzatos ígéretek ellenére az akkumulátorgyártás már 2023 végén botladozni kezdett, a 24-es év pedig totális kudarc volt. Ebben a folyamatban a tavaly decemberi adat volt a legelkeserítőbb, amikor éves bázison 50 százalékot meghaladó volt a visszaesés mértéke. Emiatt az ágazat (villamos berendezések gyártása) teljesítménye még a 2020 decemberi volument is alulmúlta. Mindezt úgy, hogy azóta a kormány számolatlanul tolta a pénzt a beruházásokba,
csak 2023-ban 1000 milliárd forint felett volt a szektor reprezentánsai számára ígért közvetlen és közvetett támogatás. A kormány meglehetősen gáláns pénzszórása persze sok céget vonzott, így óriási – felesleges – gyártókapacitás épült ki hazánkban.
Persze a hazai döntéshozók a mélyrepülés ellenére azzal nyugtatták magukat és a közvéleményt, hogy ez csak átmeneti jellegű. Ezt a problémát, vagyis a keresletet jócskán meghaladó kapacitások kiépülését a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár felvetette Szijjártó Péter miniszternek egy tavaly készült interjúban, ám a tárcavezető ezt akkor azzal ütötte el, hogy „ha van az elektromos autók vásárlásra állami támogatás, akkor erősebben növekszik a kereslet. Ha nincs ilyen program, akkor nem nő annyira”.
A 2024-es év azonban. ahogy azt fent is hangsúlyoztuk megmutatta, hogy a szektor visszaesésre is képes. A fenti kifejtettek miatt pedig arra sincs reális esély, hogy idén érezhető javulást láthassunk. Persze a gyártók részéről már most is érződik mindez, a hírek szerint az akkumulátorgyártóknál folyamatosak az elbocsátások, számos vállalat építette le az elmúlt hónapokban a kölcsönzött munkaerőt, és – gyakran mondvacsinált indokokkal – a belső létszámot is folyamatosan faragják. A hírek szerint csupán a kormánnyal való pozitív kapcsolat miatt van az, hogy kis lépésekben folyamatosan küldik el az embereket, a Nagy Márton és Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági repülőrajt közepette meglehetősen rosszul hatnának ugyanis a címlapokra kerülő csoportos leépítések.
A fentiek fényében persze a kormányfő évértékelőjén meghirdetett 100 új gyár program is sok kérdőjelet vet fel, hiszen Szijjártó Péter az azóta eltelt napokban az instant leveseket gyártó Nissin Foods beruházása mellett autóipari és akkumulátorgyártó cégekről beszélt. Nagy kérdés, hogy ezekkel a cégekkel és beruházásokkal kormány hosszútávon számol, vagy a cél csupán az, hogy a választások előtt ilyen módon fedjék el a leépítéseket és a növekvő munkanélküliséget.
