Erről lesz szó a cikkben:
- A kínai konkurencia már megjelent
- Az energiaár-emelkedések hatásai
- Kulcskérdés lenne az innováció
- Trump intézkedéseinek várható hatásai
- A magyar üzemek is komoly kihívás előtt
Ha csak a globális értékesítési adatokat nézzük, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a járműgyártás területén nyugodt óévet zártunk, hiszen a legnagyobb piacokon – Japánt kivéve – szerény növekedést mutatnak 2024 első kilenc havi adatai. Ugyanakkor ez csak a felszín, a háttérben ugyanis a tradicionális európai márkák komoly nehézségekkel szembesültek. Ez padig a magyarországi egységek miatt hazánk gazdaságára is érezhető – negatív – hatást gyakoroltak. Nem véletlenül szóltak az elmúlt hónapok például a Volkswagen válsághelyzetéről, amelyet a legnagyobb európai autógyártó vállalat jelentős leépítéssel próbál orvosolni. Sajtóhírek szerint hosszas egyeztetés után karácsony előtt sikerült a cég vezetésének megállapodnia a szakszervezetekkel. Ennek értelmében ugyan nem zárnak be gyárakat, csak kisebb telephelyeket, de 2030-ig 35 ezer embert fognak elbocsátani.
De mi vezetett ehhez a helyzethez az európai piacon, ami a magyar ipart is a mélybe rántotta, és a kormány által tervezett komoly – 3-4 százalékos – gazdasági növekedés helyett csak stagnálást hozott 2024-ben? A szakértők szerint nem lehet egyetlen okot megjelölni, az európai autógyárak válságának hátterében számos tényező áll. Éppen ezért a megoldás is nehézséget jelenthet, hiszen a kihívásokra önmagában a költségcsökkentés nem hoz gyógyírt.
Megbicsaklott az elektromos autókra való átállás
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ok, hogy a gyártók arra készültek, az elektromos járművek (EV-k) térnyerése sokkal gyorsabb lesz. Ez a feltételezés persze indokolt volt, már csak azért is, mert az uniós klímacélok miatt 2035 után gyakorlatilag nem lehet forgalomba helyezni belsőégésű motoros autókat. Ennek tudatában a hagyományos hajtástípusú járművek fejlesztését visszafogták a cégek és helyette a teljesen elektromos járművekre koncentráltak.
A kifutó (német) támogatások következtében bezuhanó kereslet viszont rávilágított arra, hogy a fogyasztók nem feltétlen akarnak környezetkímélőbb autókra váltani. Ezek ugyanis továbbra is érezhetően drágábbak, miközben a hatótávolságuk és a töltőhálózatok kapcsán is sok a probléma. A gyártók számára viszont az EV-k fejlesztése és gyártása jelentős beruházásokkal járt, miközben a vártnál kisebb kereslet miatt a megtérülés a tervektől elmarad.
Ráadásul az EU 2035-ig folyamatosan szigorítja a környezetvédelmi előírásokat. Ezek egyrészt a még forgalomban lévő belsőégésű motorokra vonatkoznak (ilyen követelmény például az Euro 7 norma), de a teljes értékesítésre is. Így ezekkel is arra próbálták terelni a gyártókat, hogy az EV-k fejlesztését és értékesítését erősítsék. A 2025-ös változások miatt például az egyébként is nehézségekkel szembenéző EU-s vállalatok többmilliárd eurós büntetőadóval néznek szembe.
A kínai konkurencia már megjelent
A német cégekre a technológiai váltás és a gyengébb kereslet mellett egy további fontos teher is rárakódott. A korábban számukra nagy növekedést biztosító kínai piacon a helyi gyártók egyre erősebbek lettek, ami nem csak helyben okoz számukra kihívást, de ezek a cégek globálisan is egyre komolyabb konkurenseikké kezdenek válni.
A kínai cégek – a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által is tiltott – az állami támogatások és a hatalmas helyi piac révén nagyon gyorsan tudtak fejlődni az utóbbi években, így egyre versenyképesebb termékeket tudnak kínálni, jellemzően az európai gyártók árainál jóval kedvezőbb szinteken.
A legnagyobb kínai cég, a BYD 2024-ben a Teslát megelőzve a legnagyobb elektromosautó-gyártó lett, és nagyon ambiciózus terveik vannak – e célból világszerte több nagy üzemet építenek, többek között Magyarországon is. A kínai importot ugyan a bevezetett védővámok révén valamennyire távol lehet tartani az EU piacától, ám az itt készülő járművek komoly konkurenciát jelentenek majd a német vállalatoknak is.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az energiaárak az Oroszország által indított ukrajnai háború után felrobbantak. Ugyan 2023-ban komoly áresést láthattunk, 2024 második félévétől ismét drágulás következett be, ami ugyancsak hozzájárul az európai ipar versenyképességi problémáihoz. Ez egyébként a magyarországi üzemek számára is komoly kihívást fog jelenteni – ez is közrejátszik abban, hogy a kormány által várt 3-4 százalékos növekedéssel szemben számos elemző sokkal visszafogottabb GDP-bővüléssel számol.
Kulcskérdés lenne az innováció
Ugyan a német luxusmárkák (Audi, BMW, Mercedes-Benz) még mindig viszonylag erősek, szemben a hosszú ideje nehézségekkel küzdő középkategóriás márkákkal (Peugeot, Citroen, Fiat), ám rajtuk is egyre nagyobb a nyomás. A fiatalabb vásárlók körében a megítélésük egyértelműen sokkal vitatottabb, de bizonytalan gazdasági helyzetben, ami az EU piacát is jellemzi a Covid-járvány óta, a korosabb fogyasztók is a jó ár-értékarányt keresik az autóknál. Mindez azt jelenti, hogy vagy a gyártáshatékonyságon kellene ezeknek a vállalatoknak is javítani, ami egyes modellek esetén alacsonyabb árakat tenne lehetővé, vagy jobb technológiával kellene kirukkolni. A probléma az, hogy a fent részletezett kihívások miatt a költséghatékonyság és az innováció terén is nehézségeik vannak az európai vállalatoknak.
Egyelőre csak találgatások vannak az újraválasztott amerikai elnök, Donald Trump lépései kapcsán. Ám óvatosságra adhat okot, hogy a politikus az elmúlt hetekben is folyamatosan jelentősen vámemelésekkel fenyegetőzik. Amennyiben ezeket az EU-val szemben is bevezetnék, az súlyosan érintheti majd a német autóipart és közvetve a magyar gazdaságot is.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy az unió járműgyártásának befellegzett, az viszont látszik, hogy a jövőben változhat annak – korábbi – kiemelt jelentősége. A vállalatoknak költséghatékonyabban kell működni, nem véletlen döntött például a Volkswagen a cikkünk elején is említett jelentős leépítés mellett. Közben pedig fokozni kellene az innovációt is. A 2024-es tapasztalatok után nagy kérdés, hogy az EU módosítja-e a környezetvédelmi előírásokat, könnyítve az autógyártók helyzetén, esetleg fokozzák-e a támogatásokat, ilyen módon segítve az EV-k terjedését. Mindenesetre a járműipar 2025-ben is kihívásokkal teli év elé néz, ami érdemben befolyásolhatja a magyar gazdaság kihívásait is.
