2019-ben átlagosan 7416 euró (2,4 millió forint a jelenlegi árfolyam mellett) állt a magyarok rendelkezésére a költekezésre és a megtakarításra - derül ki a GfK idei vásárlóerő felméréséből. A magyar vásárlóerő 2018-hoz képest 11 százalékkal emelkedett átlagosan, ami szoros összefüggésben áll a bruttó átlagkereset változatlanul lendületes emelkedésével. Ennek eredményeként az európai átlaghoz is sikerült némileg közelebb kerülni, annak ugyanis már 50,3 százalékával egyenértékű a hazai vásárlóerő.
Országon belül azonban továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg, sőt a szakadás még enyhén tovább is mélyült. Az élen Budapest, valamint a környező és a nyugati határszélen fekvő megyék állnak. A fővárosi lakosok átlagos vásárlóereje idén 9230 euró, vagyis kicsivel több mint 3 millió forint, ami az országos átlagnál 24,5 százalékkal több rendelkezésre álló összeget jelent, sőt az európai átlagnak is a 62,6 százalékát teszi ki. Budapest mögött
- 8152 euróval Fejér megye szerepel,
- mögött 8131-gyel Komárom-Esztergom,
- az országos átlagnál nagyobb vásárlóereje van a Pest megyeieknek (7881 euró) és a Veszprém megyeieknek (7605 euró) is.
A megyék rangsorában az utolsó helyet idén is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerezte meg: az itt élők vásárlóereje mindössze az országos átlag 78 százaléka, 5816 euró (kicsivel több mint 1,9 millió forint). A megye lassú leszakadását jelzi, hogy itt - az országos átlagnál jóval alacsonyabb bérek miatt - a vásárlóerő az átlagnál kisebb mértékben, mindössze 10 százalékkal növekedett tavalyhoz képest.
A friss felmérés adatai némiképp alátámasztják Románia előretörését is. Ugyan országos átlagban a román vásárlóerő elmarad a magyartól, ha területi, megyei lebontást vizsgálunk, érdekes dolgokra derülhet fény.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével a határon túl Szatmár megye határos, ahol a helyiek jobban élnek, mint idehaza a szabolcsiak. A határ túloldalán a vásárlóerő az országos átlag 88-96 százalékának felel meg, szemben a magyar 78 százalékkal. Ráadásul ez egyben arra is következtetni enged, hogy a határ túloldalán az ottani viszonyokhoz képest jobban élnek, mint a határ innenső oldalán magyar viszonylatban.
Bukarest is sokkal közelebb van Európához, mint Budapest
Noha igazán hízelgő, hogy a budapestiek az európai vásárlóerő 62,6 százalékát költhetik el és tavalyhoz képest sikerült közelebb férkőzni Európához, a sokszor lenézett román főváros mégis Budapest előtt jár ebből a szempontból. Idén a vásárlóerő itt 13 százalékkal magasabb, 10 452 euró, vagyis forintosítva 1 millió forinttal több pénzt tudnak a bukarestiek elkölteni, mint a budapestiek. Így a román fővárosban élők vásárlóereje az európai átlag 70,9 százalékának felel meg, a román átlagnál pedig 77 százalékkal élnek jobban.
Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Bukarest vásárlóereje sokkal nagyobb mértékben kiemelkedik román viszonylatban, mint Budapesté hazai viszonylatban. Az első két helyen álló területi egység között Magyarországon mindössze 13 százalékpont a különbség, Romániában viszont 49 százalékpont.
