<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi a béke ára Ukrajnában és ki fizeti meg? Lesz-e hitel Magyarországon?

Találkozzon személyesen neves külpolitikai szakértőkkel és bankvezérekkel!

Klasszis Klub Live - először élőben, személyesen, Budapesten!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. március 23.

Jelentkezzen most!

Kijöttek a friss államháztartási adatok az első negyedévről.

Túlköltekezett a kormány a választásokat megelőző három hónapban, ez egyértelmű az MNB által szerdán nyilvánosságra hozott adatokból. A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2022 első negyedévével záruló egy évben a GDP -6,4 százalékát tette ki (-3651 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 75,1 százalékát érte el 2022 első negyedévének végén (43057 milliárd forintot).

Fotó: depositphotos.com
Fotó: depositphotos.com

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 77,3 százaléka volt (44331 milliárd forint). Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2022 első negyedévével záruló egy évben a GDP 5,5 százaléka volt (3155 milliárd forint).

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2022 első negyedévében a negyedéves GDP -5,4 százalékát tette ki (-734 milliárd forintot). Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége -838 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 130 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig -26 milliárd forint volt. Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2022 első negyedévének végén a GDP 37,2 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 87,1 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP -50,0 százalékát érte el.

Az államháztartás pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan növekedtek a hitelintézeteknél tartott betétek, a hosszú lejáratra nyújtott hitelek, a hosszú lejáratú értékpapírok, valamint a részvények, részesedések is. Erőteljesen bővült az egyéb követelések állománya is, elsősorban az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódóan. Az államháztartás kötelezettségei közül a negyedév során tranzakcióból kifolyólag mind a rövid, mind a hosszú lejáratú értékpapírok állománya növekedett, elsősorban a pénzügyi vállalatok befektetései révén.

Tranzakcióból fakadóan ugyancsak növekedtek a rövid és hosszú lejáratra felvett hitelek, a fő hitelnyújtó ezen instrumentumok esetében is a pénzügyi vállalati szektor volt. Az egyéb kötelezettségek alakulásában az szja-visszatérítésekhez kapcsolódó kötelezettségek jelentős csökkenése volt a meghatározó tényező.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2022 első negyedévében a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki (771 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2022 első negyedévének végén a GDP 135,3 százalékát, a kötelezettségei a GDP 23,4 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 111,9 százalékát érte el.

A háztartások pénzügyi eszközei közül az első negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek és a tőzsdei részvények, ugyanakkor számottevően csökkentek a rövid lejáratú állampapírok és az egyéb követelések. A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan mérsékelten bővültek a hosszú lejáratú, forint ingatlanhitelek. A háztartások egyéb kötelezettségei hasonló mértékben csökkentek.