Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb az ÖT YouTube-csatornán adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs beleszólása az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálataiba, mivel az egy független szervezet. Hozzátette: még ha szeretné is, ő maga sem ellenőrizheti a jegybankot. Vagyis a kormányfő szerint sem neki, sem a kabinetnek nincs köze ahhoz, mi történt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonával. Az elmúlt évek Magyar Közlönyeit átnézve ugyanakkor az derül ki, hogy két, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank alapítványai megvalósíthassák az ÁSZ által gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat.
Fotó: MTI
Az Állami Számvevőszék március 19-én közzétett jelentése részletesen foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány Szentháromság téri építkezésével a Budai Várban. Az ingatlan az egykori Diplomataház, majd Burg hotel épülete, amely a Mátyás-templommal szemben található. A történet 2020-ban kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvánosan meghirdette az ingatlant értékesítésre, 1,6 milliárd forintos becsült értéken. Az épület korábban, 2019 áprilisának végéig, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdonában állt, majd közel 22 év után, adásvétel és csere révén került vissza állami tulajdonba, az MNV vagyonkezelésébe.
Ezután furcsa fordulat következett: az MNV 2020. augusztus 5-én, egy nappal a licitálás előtt, váratlanul törölte az árverést. Később derült ki, mi állt a háttérben: 2020. december 29-én, az ünnepek közötti időszakban született egy kormányhatározat (2046/2020. XII. 29.), amely lehetővé tette, hogy a PADME a versenyeztetési eljárás mellőzésével vásárolja meg a frekventált helyen fekvő ingatlant. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, így a jegybanki alapítványnak nem kellett árverésen részt vennie, hanem kialkudott áron megszerezhette a Burg hotel épületét.
A hotel bontása 2022 januárjában kezdődött, annak ellenére, hogy az önkormányzat tiltakozott ellene. Néhány hónappal később, 2022. április 14-én megszületett a következő kormányhatározat, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az építkezést. A dokumentum – amelyet szintén Orbán Viktor írt alá – részletesen meghatározta az építés feltételeit, ezzel lényegében kijelölve a beruházás kereteit és költségeit. A határozat kimondta többek között, hogy
-
az ingatlanon új épület vagy építmény helyezhető el,
-
az Országház utcai közterületi határvonaltól mért hátsó építési vonal legfeljebb 22 méter,
-
a Szentháromság utcai határvonaltól mért távolság legfeljebb 38 méter lehet,
-
a homlokzatmagasság legnagyobb megengedett mértéke 12,8 méter.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások sajátossága, hogy külön kormánymegbízott koordinálja őket. Ebben az esetben ez a feladat a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottra hárult, aki nem más, mint a korábbi fideszes józsefvárosi polgármester, Sára Botond. Ő 2020 januárja óta kormánymegbízottként, 2022 júliusa óta pedig főispánként vezeti a kormányhivatalt. Tehát először született egy kormányhatározat, amely verseny nélkül az alapítványhoz juttatta az ingatlant, majd egy újabb, amely kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, külön kormánymegbízottal.
A Magyar Nemzeti Bank 2022 augusztusában közleményben ismertette terveit a Szentháromság térrel kapcsolatban. Ebben úgy fogalmaztak: a Szentháromság utca 7–8. szám alatt található, hosszabb ideig szállóként működő, de évek óta üresen álló épület a PADME alapítvány tulajdonából a jegybank ingatlankezelőjének portfóliójába került. A helyszínen megkezdett beruházás célja változatlan: a rekonstrukció után az épület tudományos konferenciaközpontként fog működni.
Idén januárban a varnegyed.hu arról számolt be, hogy a Budai Várnegyed egyik kiemelt helyszínén, a Szentháromság tér 7–8. és a Szentháromság utca 1–3. szám alatti telken újra áll az a három történelmi lakóház, amely Budapest 1944–45-ös ostroma során pusztult el. Bár az épület valóban áll, ottjártunkkor semmi sem jelezte, hogy tudományos konferenciaközpontként működne.
Fotó: Vég Márton
Az ÁSZ jelentése ugyanakkor a Burg hotel ügyében több aggályos körülményre is felhívja a figyelmet. A dokumentumban egyebek mellett az szerepel, hogy:
- az előkészítő eljárásban projektirányítóként közreműködő gazdasági társaság, a Somlai Invest Zrt., kapcsolt vállalkozási viszonyban állt – anya-, illetve leányvállalati kapcsolat révén – a beruházás tervezését és generálkivitelezését végző RAW Development Kft.-vel,
- ez felvetette a túlárazás, illetve teljesítés nélküli elszámolás lehetőségét,
- a konstrukció – független személyek vagy szervezetek által biztosított folyamatos kontroll hiányában – ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel.
Az ÁSZ által kiemelt RAW-cégcsoport Somlai Bálint érdekeltségébe tartozik, aki onnan ismert, hogy Matolcsy Ádámnak, a volt jegybankelnök fiának a barátja.
