Eddig hat rozsdaövezeti terület kijelölésére került sor, de sokkal többre lenne igény, kivált akkor, ha a kormány komolyan veszi a lakáspiac stabilizálását célzó saját elképzeléseit. Ehhez az kellene, hogy az illetékes tárca, vélhetően Lázár János minisztériuma, néhány, főleg kormánypárti megyei jogú város és szintén hasonló vezetésű kisebb városok önkormányzataitól kikövetelje a szakmailag elfogadható szintű nyilvántartások elkészítését. A főváros és több megyei jogú város ezt már megtette, ezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megerősítette a héten.
Nyilvánvaló, hogy ezek az adatbázisok hozzájárulnának ahhoz, hogy a potenciális befektetők széleskörűen tájékozódni tudjanak a barnamezős területek jellemzőiről, hasznosításuk várható technikai feltételeiről és költségeiről, és ennek megfelelően alakíthatnák ki reális terveiket. Mostanáig csak néhány nagybefektető került abba helyzetbe, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel. Természetesen többségük a NER legfelső köreihez tartozik és Budapest valamelyik részét szemelte ki.
A legismertebb a Garancsi István által vezetett Market dél-budai beruházása a Kopaszi gátnál, de nagy dobás lehet a Gubacsi hídhoz közelre tervezett és Tiborcz István érdekeltsége által irányított projekt is. Ebbe a csokorba tartozik a Rahimkulov-család által kezdeményezett Láng projekt a XIII. kerületben és az Adnan Polat török üzletember által felügyelt, az egykori Vágóhíd területén már zajló építkezés. Érdekes, hogy az OTP Kőbánya déli szélén, közel az Üllői úthoz szintén rozsdaövezetbe soroltatta saját lakóparkjának újabb ütemét.
A barnamezős területek főbb részei:
- barnamezős térség, barna zóna: ez a tradicionális (volt) ipari terület, közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Egy része már megújult, vagy jelenleg van ebben a fázisban.
- rozsdaövezet: a barnamezős térségnek a még meg nem újult területe, azok a térségek, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak (ipari, közlekedési, raktározási területek, laktanyák, esetleg lakóterületek), ám hasznosításukkal felhagytak.
- átmeneti terület: a belváros és a kertváros között elhelyezkedő térség, amely tartalmazza a barnamezőt és a hozzákapcsolódó, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket, zöldterületeket, valamint a közlekedés-szállítás térségeit.
Az induláskor, 2020-ban az a kép élt, hogy az életre hívott állami rozsdaövezeti bizottság majd kijelöli az övezeteket, ahová az ingatlanfejlesztők pályázhatnak. Manapság fordított, vagyis jelentkezéses rendszer van, a kérelmet bírálják el a központban. Fontos körülmény és törvényileg szabályozott is, hogy az önkormányzatoknak a saját területfejlesztési tervük végrehajtásánál figyelembe kell venni, hogy van-e barnamezős rész a hozzájuk tartozó területen. Ha nincs, akkor engedélyezhetik új beépítésre szánt terület kijelölését.
Budapesten csaknem 3000 hektárnyi olyan terület van, ami rákerülhet erre a bizonyos rozsdaövezeti akciótérképre. Zömmel vasúti ingatlanok, továbbá egykori ipari üzemek területei ezek. A hivatalos terv szerint két csoportra osztották ezeket: az úgynevezett azonnali, valamint a közép-és hosszú távú fejlesztéseknek teret adó övezetekre.
Előbbiekben szinte a kijelölés után megkezdődhetnek az előkészítő tervezési munkák, mert adottak a közművek és csak kis területrendezés vagy bontások szükségesek. A második, nagyobb csoportban olyan területek szerepelnek, amelyeknél nagy a talaj szennyezettsége, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, kevésbé jó a közművekkel való ellátottság vagy valamilyen speciális szempont szerint, esetleg előre nem látható körülmények miatt sokkal alaposabb előkészítés szükséges.
Áfa-téma
Tavaly szeptembertől aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást, az CSOK-tól és gyerekszámtól függetlenül visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Fontos, hogy a rozsdaövezeti kedvezményes lakásáfa-szabály időkorlát nélküli, így az szemben az egyéb kedvezményekkel 2022. december 31. után is fennáll.
Az ÁSZ összefoglalója pozitívnak értékeli, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésében már eddig is számos barnamezős területet hasznosító beruházás valósult meg Magyarországon. Az EU és a magyar költségvetés társfinanszírozásával összesen 56 projektet támogattak 26,1 milliárd forint értékben, valamint 5 megyei jogú város részére összesen 6,5 milliárd forintot ítéltek meg barnamezős területek rehabilitációjára.
Budapesten kívül egyelőre csak a rehabilitációnál tartanak azon a néhány helyen, ahol komolyan vették ezt a rozsdaövezeti kezdeményezést. A tényleges építkezések bizonyosan további késedelmet szenvednek a mostani bizonytalan kilátások miatt. De ha például a kormány bejelenti, hogy folytatja és még sok évig fenntartja az 5 százalékos áfát az új lakásoknál, akkor meglökheti a vállalkozó kedvet.
A barnamezős területek nagyon különbözőek, ezért hasznosításuk is más-más intézkedéseket igényel, hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakértői. Az újrahasznosításnál az egyik hátráltató tényezőt a korábbi tevékenységek okozta károk és veszélyek elhárításának költségei jelentik. Ezek mértéke gyakran nem ismert előre, így még az is megeshet, hogy végül meghaladja a barnamezős terület hasznosításának tervezett, közvetlen hasznát. Ezért indokolt, hogy az állami szerepvállalás első lépésben a károk, illetve az elhárításukkal kapcsolatos költségek felmérésére irányuljon, illetve a kármentesítéshez nyújtson támogatást.
