A kormányfő kifejtette: Brüsszelben éjjel a NATO-csúcs után az európai uniós miniszterelnökök tanácskozásával folytatták a munkát, az "ukrán-orosz háború volt a téma itt is". Közölte: néhány ország megint felvetette, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az energiára, szénre, gázra, olajra, "sőt maga az ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a megbeszélésen, is ezt kérte tőlünk".
Hangsúlyozta: "mi ezt megfontoltuk, majd elutasítottuk", tekintettel arra, hogy Magyarországra a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka. Egy szankció azt jelentené, hogy "a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll" - magyarázta. A miniszterelnök kiemelte: "ez elfogadhatatlan, ez ellentétes a magyarok érdekével", sőt azt jelentené, hogy valójában velük fizettetik meg a háború árát. "Szerencsére nem csak mi vagyunk ebben a cipőben, néhány más ország hasonlóképpen érvelt, így sikerült érvényt szerezni a józan észnek, és Magyarországra továbbra is érkezik majd gáz és olaj" - jelentette ki.
Az mfor.hu a napokban írt arról, hogy hiába szerepelt a 2010-es hatalomra kerülését követően az Orbán-kormány (egyébként ma is élő) energiastratégiájában fő célkitűzésként a „függetlenedés a függőségtől” a gyakorlatban ezzel ellentétesen cselekedett a kormány.
Arról is többször írtunk, hogy a miniszterelnök általhangoztatott hivatkozás, mely szerint orosz gáz nélkül nincs rezsicsökkentés, sajnos csak politikai lózung, hiszen azzal együtt is csak úgy van, hogy adókban megfizetjük ennek költségét. Így az orosz függőség elmélyítésével összességében zsákutcába kormányozták Orbán Viktorék a magyar energiapolitikát, így tényleg csak abban bízhatnak, hogy Európa vezető állama, Németország nem hátrál ki mögülük, mert ha Scholz kancellár is rábólintana egy orosz energiastopra, akkor a magyar gazdaság komoly nehézségek elé nézne.
