9p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A magyar kormány ugyan hangzatos gazdasági akciótervet kommunikált a koronavírus apropóján, ám ennek a döntő többsége csupán korábbi döntések és források újraértelmezése és átcímkézése. Valójában meglehetősen alacsony összeget mozgósít Orbán Viktor kabinetje, amely hátterében az állhat, hogy a költségvetési fegyelem megtartását fontosabbnak ítélik, mint a gazdaság fiskális támogatását.

A koronavírus által érzékenyebben érintett országok politikai és gazdasági vezetői egyelőre azzal vannak elfoglalva, hogy a korlátozások miatt leállított gazdaságok ne okozzanak tömeges vállalati csődhullámot. Ez ugyanis olyan elhúzódó válsággal járhat, amelynek kimenetele nehezen felmérhető. Ezt a gazdasági összeomlást elkerülendő a kormányok soha nem látott mértékű költségvetési kiadási csomagokat jelentenek be az állampolgáraik és az ottani vállalkozásaik támogatására. Ez rövid távon fontos és szükséges lépés, ám azzal kevesek számolnak, hogy ennek a későbbiekben milyen következményei lesznek.

Az Európai Unió, amely egyébként szigorú feltételeket támaszt a költségvetési fegyelem érdekében, és a renitenseket meg is bünteti, ha kell, látva a problémákat azt jelezte a tagországok felé, hogy átmenetileg felfüggesztik ezeket a szabályokat és vizsgálatokat. Brüsszel is úgy véli, rövid távon a gazdasági összeomlás elkerülése fontosabb, mint a költségvetési fegyelem. A probléma, hogy a válság elmúltával az így felhalmozódó hiány, illetve az ennek nyomán keletkező adósság nem tűnik el. Arról nem is beszélve, hogy a GDP arányos államadósság két ok miatt is megugrik világszerte, mert nem csak a hányados számlálója (adósság) ugrik meg, de a nevező (GDP) is lecsökken. A mutatónak pedig több egyszerű statisztikai jelzőszámnál, a külföldi befektetők nem szívesen vesznek például olyan országok kötvényeiből, ahol a gazdaság éves teljesítményénél nagyobb adóssághegyet görget az adott állam.

Csak szavakban gáláns a magyar politika

Vélhetőleg ez is szerepet játszik abban, hogy a magyar kormány által összeállított mentőcsomag bár rendkívül hangzatosan lett kommunikálva messze nem tűnik bevállalósnak. Orbán Viktor a gazdasági mentőcsomag kapcsán azt jelezte, hogy az a GDP akár 18-20 százalékát is elérheti, értékben pedig 9200 milliárd forintos lehet. A jól hangzó számokban ugyanakkor számos, korábban eldöntött intézkedés is szerepel, így például a vállalatok által fizetendő szocho nyári csökkentését is új intézkedésként próbálja a kormány a kommunikációban eladni. Emellett vannak olyan források, amelyek korábban is rendelkezésre álltak, és most csupán ennek "átcímkézése" történt meg. Így valójában a beharangozott összegnél jóval kevesebb, 1000 milliárd forint alatt van az új források összege.

Nem véletlen tehát, hogy a költségvetési hiány Orbán Viktor korábbi bejelentése szerint az eredetileg tervezett 1 százalék helyett 2,7 százalékos lesz. Bár ez a miniszterelnök szavaiból (és más politikai vezetők megnyilvánulásiból) nem derült ki, de a megemelkedett hiányt várhatóan az eredetileg tervezett bevételekhez mérten állapították meg. Más kérdés, hogy azok, a gazdasági visszaesés és a kormányzati döntések miatt aligha fognak teljesülni. Az adóelengedések és a bejelentett transzferek hatása még csak-csak megbecsülhető, de a költségvetés egyéb bevételeinek alakulása aligha. Varga Mihály mindenesetre az utóbbi napokban már nem hagyott kétséget annak kapcsán, hogy a Pénzügyminisztérium is recesszióval számol, így a büdzsé bevételi oldala aligha fogja hozni a tervezett számokat.

A kormány egyébként valószínűleg azért tűzte ki a 2,7 százalékos hiányt, mert ha a GDP az eredetileg tervezett 4 százalékos növekedés helyett 3 százalékkal visszaesik, ahogy azt például az IMF valószínűsíti, a végleges GDP arányos hiány akkor még éppen becsúszik a lélektaninak számító 3 százalék alá. Ez a szint azért fontos, mert "békeidőben" Brüsszel ennek átlépése esetén indítja meg az úgynevezett túlzotthiány-eljárást vizsgálatot. A magyar kormány tehát szerencsés esetében kisebb visszaesés esetén megelőz egy újabb konfliktust az Európai Unióval. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Pénzügyminisztérium vagy több pénzt szánna a gazdaságnak vagy a GDP visszaesése a költségvetési bevételeket erősebben visszavetik, de felmerült a 3 százaléknál nagyobb hiány. Varga Mihály miniszter vasárnap beszélt arról, hogy nem szabad vaskalaposan ragaszkodni a hiány három százalék alatt tartásához.

 

 

Fellógatják aki eladósodik

A szándék mindenesetre nagyon erős a kormányban, hogy a hiánycélt tartsa, annak ugyanis a későbbiekben lehet hatása. Egy héttel ezelőtt Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli adásában beszélt a költségvetési fegyelem fontosságáról. Akkor a miniszterelnök úgy fogalmazott: "később majd fellógatják" azokat, akik most elengedik a hiányt. Aki most "nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok" - mondta. A kormányfő kijelentette: neki a 3 százalékos költségvetési hiány "vörös vonal", nem szabad a fölé menni, mert "a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát".

A miniszterelnök félelme egyébként nem alaptalan, hiszen a 2008-as válságot követően a csőd szélére sodródó Görögország teljesen ki volt szolgáltatva a hitelezőknek, és Brüsszel nagyon komoly költségcsökkentő programot várt el tőlük, ami miatt a regnáló kormányok folyamatosan azzal a kettős fenyegetéssel kellett szembe nézzenek, hogy ha az EU-IMF duónak megfelelnek, akkor a választópolgárok ellenszenvét kell elszenvedniük, ha pedig a lakosság kívánságait próbálják teljesíteni, akkor a hitelezők csukják rájuk az ajtót. De talán nem alaptalan feltételezni, hogy a Fidesz 2010-es első kétharmados győzelméhez is számottevően hozzájárult a korábbi magyar gazdasági összeomlás, illetve az azt követő népszerűtlen döntésekkel járó (például a 13. havi nyugdíj eltörlése) megszorítások.

 

Lehet, hogy Orbán Viktor logikája lesz a nyerő

Érdemes kitérni arra is, hogy az olyan kis nyitott és exportvezérelt gazdaságok esetében, mint a magyar a külső konjunktúra legfeljebb időlegesen helyettesíthető a belföldi kereslet felpörgetésével. Az utóbbi évek erős növekedése ugyan kétlábon állt, hiszen az exportra termelő vállalatok jó teljesítménye mellett a folyamatosan emelkedő reálbérek is éreztették a hatásukat többek között a bővülő kiskereskedelmi forgalomban és az erősödő belföldi turizmusban is.

A kormány vélhetőleg úgy gondolkodik a szűkmarkú gazdaságösztönző program kapcsán, hogy a világ nagy gazdaságainak vezetői most óriási összegeket mozgósítanak a megbicsakló konjunktúra újjáélesztése érdekében. Ha sikerrel járnak, akkor a magyar ipar és a nagyvállalatokat kiszolgáló ide telepített szolgáltató szektor ismét berúghatja a magyar gazdaság motorját. Ha pedig a nagy cégek jól működnek, akkor azok farvizén a kisebb hazai vállalkozások is erőre kaphatnak. Ezt a logikát támasztja alá egyébként az IMF előrejelzése, ők ugyanis az eurozóna átlagánál jóval kisebb, 3,1 százalékos visszaesést valószínűsítenek az idei évre. Majd ezt követően jövőre masszív, 4,2 százalékos növekedést várnak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a magyar gazdaság meglepően ellenálló lehet a válságnak. Érdemes persze megjegyezni, hogy nem mindenki ilyen derűlátó a magyar kilátásokat illetően, számos elemző szerint a nagy autóipari kitettségünk miatt éppen, hogy sérülékenyebbek vagyunk, mint más közép-európai országok.

Már így is adósságban úszik a világ

A járvány miatt indított mentőcsomagok számos országban valóban óriási összegeket mozgatnak meg, ezek finanszírozási oldala viszont sok helyen rejtélyes. Több országban is vélhetőleg a jegybankok mérlegébe rejtik el időlegesen ezeket a gigantikus összegeket, ám a mostani közgazdasági szabályrendszerek szerint ez legfeljebb időleges lehet. A trükkök ellenére az biztos, hogy csupán néhány ország volt az elmúlt időszakban olyan kellemes helyzetben, hogy a költségvetése szufficites, és most különösebb fejfájás nélkül költhetnek. Mindenhol máshol ez további súlyos eladósodottsággal jár. Ami viszont nem túl jó előjel.

A tekintélyes gazdasági elemző intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) a napokban egyébként a nagyívű fiskális programok láttán már felvetette, hogy adósságválság fenyeget, miközben ők is elismerik, hogy szükséges vészhelyzeti megoldásokat látunk. A kormányok ugyanis azért fokozzák a költségvetési kiadásokat, hogy a járvány elleni küzdelem hatékonyabb legyen, miközben a gazdasági működőképességet és a munkahelyek megőrzését is szem előtt tartják. Az EIU szerint ugyanakkor ennek eredményeként nem csak a 2020-as évben, hanem azt követően is magas lehet számos országban a költségvetési hiány. Nem ők az egyetlenek, a Világbank például már januárban felhívta a figyelmet arra, hogy növekszik a globális adósságválság kockázata. A 2010-ben kezdődött eladósodási hullám ugyan 1970-es évek óta legnagyobb, leggyorsabb és legszélesebb körű. Bármennyire profánul is hangzik a magánszemélyek, a vállalatok és számos esetben az államok is úgy kerültek bele a járvány viharába, hogy már évekkel ezelőtt „elzálogosították az esernyőjüket”.

A másik oldalról persze a világgazdaságban látott közel 10 éves töretlen bővülés mögött részben éppen ez a nagyfokú hitelexpanzió állt. A vállalati profitok és a GDP-k növekedését ugyanis az segítette, hogy mindenki hosszú időre előre elköltötte a jövőbeni jövedelmét. Utóbbi egyébként a mostani válság egyik fontos kockázati tényezője több okból is. Nem lehet egyelőre tudni, hogy a nemteljesítő hitelek milyen mennyiségben lesznek. Hogy csak az USA-ban nagyon sokan elúsznak, az szinte biztos, hiszen ahogy arról többször írtunk, a munkanélküliség pillanatok alatt közel egy évszázados csúcsra ugrott, de a negyedéves gyorsjelentéseiket most publikáló tengerentúli bankok számai is azt jelzik, hogy óriási céltartalékképzés indult meg a várhatóan bedőlő hitelek miatt.

Aki tehát száraz lábbal át tud gázolni a járvány okozta válságon vagy csak minimálisan úszik (adósodik) el, az később valóban nyerő helyzetbe kerülhet. Magyarország nyilvánvalóan erre készül, kérdés, hogy a gazdaság újraindításának a költségeit valóban meg tudja-e spórolni Orbán Viktor és csapata.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!