Meglepőnek tűnő megjegyzéssel fűszerezte minapi beszámolóját az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet az úgynevezett Építőipari Hazahívó Programja keretében (az MGYOSZ-szal és a Főkonzulátussal közösen) már második rendezvényét tartotta Münchenben. Az erről szóló saját tudósításában Koji László elnököt idézve így írt:
"A programban résztvevő hazahívó cégek, idehaza a legsikeresebb üzleti vállalkozások, amelyeknek a következő években – a jövő évi országgyűlési választások kimenetelétől függetlenül - sok munkája lesz. A rendelésállományuk évről évre 15–20 százalékkal bővül, éppen ezért a jó szakmunkások és mérnökök tartós foglalkoztatásában érdekeltek."
Itt érdemes megjegyezni, hogy a müncheni rendezvényre négy meghatározó cég, a Duna Aszfalt Zrt., az Óbuda Group, a VIV Csoport és a ZÁÉV Zrt.is elküldte képviselőjét, akik a kereseti lehetőségek mellett a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit és a karrierút tervezését is bemutatták az érdeklődőknek. Kettő ezek közül (Duna Aszfalt, ZÁÉV) egyértelműen a kormányzattal ritkán vitatkozó milliárdosok által vezett cég. Rendre nyerik a közbeszerzéseket és a NER-hez tartozó más cégeket alvállalkozóként is bevonják egyes projektjeikbe.
A "sikeres" nagyvállalatok között a Mészáros Lőrinchez köthető építőipari cégbirodalom több tagján kívül további, erősen NER-hez tartozó cég is található, például a Bayer Construct Zrt. Ez a cég egyebek között a közpénzzel gazdálkodó Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvénypogramjának (NKP) segítségét is felhasználta és kifejezetten jól hasít. Az Épkar Zrt.-hez, a Market Csoporthoz és a B+N Referencia Zrt.-hez hasonlóan sok milliárd forintot építhet be üzletmenetébe ebből a forrásból.
A NER-hez nem kapcsolódó más nagy építőipari és ingatlanos cégek is éltek ezzel a lehetőséggel. Elvileg ezek is várják a külföldről visszajönni szándékozó magyar szakmunkásokat, de az elmúlt évek során erős fővállalkozói bázist építettek ki és - ha nehezen is - egyelőre bírják a terhelést.
Vagyis ezek a cégek - ki kormányzati, ki MNB-s közreműködéssel, ki önerőből - valóban alaposan bebetonozták pozícióikat. Bevételeik ugyanakkor eltérő mértékben származnak közforrásokból, például a Market Csoportnál csak 25 százalékos volt ez az arány 2020-ban. Egyébként a csoport évek óta külön programot szentel az utánpótlásnak. Többen annyira megerősödtek - részben az állami megrendelések miatt -, hogy most már úgymond valóban a piacról élhetnek. Azt is hozzá kell tenni, hogy az építőipar legnagyobb szereplői közül csak kevesen mérettették meg magukat külföldön, így a többség valós teljesítményéről és értékéről nehéz pontos képet kapni.
A szakszövetség korábban jelezte, hogy információi szerint több ezerre tehető azoknak a száma, akik ebben a hazahívó programban már visszatértek. Hiába igyekszik azonban a szövetség, ha a megcélzott szakmunkások túlnyomó része marad jelenlegi állomásán, mert az itthoni munkakörülményeket sem anyagi, sem megbízhatósági szempontból nem találja elég vonzónak. Beszédes lehet az arány: a müncheni eseményről több mint 50 ezer Németországban élő magyar építőipari dolgozót értesítettek, a rendezvény élőben és online is elérhető volt a több mint 5000 érdeklődő számára. Tehát a kintieknek vélhetően csak tizede követte.
Ágazati források szerint Budapesten és környékén egy jó szakmunkás most megkeresi a havi nettó 400–450 ezer forintot, ezt a szövetség vezetői is megerősítették. A családosok emellett jelentős adókedvezményekben és otthonteremtési támogatással is számolhatnak. A technikusi végzettség és képesség esetén 500 ezer forint nettó jövedelem is elérhető, ha megvan mögötte a teljesítmény.
„Magyarországon tartósan nagyon sok munka van és lesz az építőiparban, a sikeres cégek által kínált legális munkalehetőségekhez kapcsolódó bérek már most elérik a kinti kereset 65-70 százalékát és ehhez jönnek még a kedvező munkavédelmi, munkaegészségügyi feltételek, a továbbképzés és karrier tervezés, valamint a családokat érintő állami támogatások, aminek összességében hazahívó ereje lehet” – hangsúlyozta Koji László a szervezet beszámolójában.
A munkaerőhelyzet súlyosságára persze már régóta figyelmeztet a szövetség. Egyebek között a szakképzés sokkal nagyobb arányú fejlesztését sürgetve. Koji László nyilvánosan is elismerte, hogy a fiatalok egyre kevésbé tartják vonzónak ezt a szakmát, más területeken próbálkoznak. Épp a minap jelezte azt is, hogy nem elég az EU-n kívülről jött mintegy 40 ezer munkás, további 10-15 ezerre lenne szükség amiatt, hogy rengeteg a megrendelés. Azt is mondta, hogy diákokat is lehetbe behozni, hogy enyhítsék ezt a helyzetet.
Az ÉVOSZ egyébként azoknak a hazaköltözését is támogatja, akiknek nincs papírja egy-egy szakterületről, de sokéves munkatapasztalatuk van az építőiparban. Azzal érvel a szervezet, hogy idehaza igény szerint meg lehet szerezni a végzettséget igazoló papírokat is, amelyek a későbbiekben fontosak lehetnek akár egy középvezetői megbízás elnyeréséhez is.
Tavaly a járvány hatására a szakemberek egy része hazatért és a külföldön dolgozók száma tovább csökkent 2021 első félévében, ami hozzájárulhatott a belföldön foglalkoztatottak létszámának jelentős növekedéséhez. Jelenleg mintegy 370 ezren dolgoznak az ágazatban.
