5p

Egy globális felmérésből az derül ki, hogy világszerte zuhan az emberek bizalma a demokráciákban. Ugyan a magyar "illiberális" demokrácia nem szerepel a vizsgált országok között, az Orbán Viktor kijelölte irány növelheti a kormány népszerűségét, hiszen az autokratikus vezetésű országokban viszont még javult is a kormányok megítélése a pandémia második évében.

Az Edelman kommunikációs ügynökség két évtizede minden évben globális felmérést készít a különböző intézményekbe helyezett bizalomról. A cég tavaly novemberben világszerte 28 országban, összesen több mint 36 ezer embert kérdezett ki ezzel kapcsolatban, az eredményeket összefoglaló Edelman Bizalmi Barométert pedig most tették közzé.

„Amit látunk, az vajójában a demokráciákba vetett bizalom összeomlása – összegezte az eredményeket Richard Edelman a Reuters-nek, majd hozzátette: Minden arra vezethető vissza, hogy megvan-e a gazdasági biztonságérzetünk.”

Ha megnézzük a kormányokba vetett bizalom legfrissebb adatait, elszomorító kép rajzolódik ki a nyugati típusú demokráciákkal kapcsolatban. A lista élén ugyan az olyan egyértelműen autokratikus berendezkedésű országok, mint Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Malajzia vagy Szingapúr mellett szerepel India, Indonézia vagy éppen Kenya is, de ezeket sem lehetne éppen klasszikus demokráciáknak nevezni.

A tavalyi és az idei lista, kiemelve a legnagyobb nyertesek és vesztesek (Illusztráció: Edelman)
A tavalyi és az idei lista, kiemelve a legnagyobb nyertesek és vesztesek (Illusztráció: Edelman)

Az egyetlen igazi kivételt a lista végén kullogó Oroszország jelenti. (Sajnos Magyarország nem szerepel a felmérésben, így nem tudhatjuk, az Orbán Viktor által sokszor pozitív példaként emlegetett két, a lista vezető és utolsó helyén álló ország, Oroszország és Kína közül melyikéhez állhatnak közelebb a magyar adatok.)

Nyugaton a helyzet romlik

Az első ilyen a sorban a 27-ből a 11. helyen álló Hollandia, de a kormányzatba vetett bizalom itt is csupán a semleges kategóriába eső 57-et érte el a 100 pontos skálán, szemben a listavezető 83 pontjával. (Az Edelman elemzői a 60 pontnál magasabb értékeket a „bizalom”, az 50 és 59 pont közti értékeket a „semleges”, az 50 alatti indexet a „bizalmatlanság” kategóriába sorolják.) De a holland kormány sem lehet büszke a teljesítményére, hiszen tavaly még a 8. helyen állt az ország, és a 6 pontos visszaesés azt is jelenti, hogy immár csupán semlegesnek nevezhető a lakosságnak a kormányzatról kialakított álláspontja.

Abszolútértékben tűrhetően teljesített még Kanada, Ausztrália, Olaszország, Írország vagy az a Franciaország is, amely két pontos emelkedésével éppen becsúszott még a semleges kategóriába, de a tavalyi adatokhoz képest például az ausztrál kormányba vetett bizalom a maga 6 pontos zuhanásával a második legtöbbet romlott mutató a listán.

A legnagyobb vesztes az a Németország, ahol a kormányzatba vetett bizalom indexe hét pontot esve bőven kikerült a semleges kategóriából is, a német polgárok immár inkább bizalmatlanok saját vezetésükkel szemben. Nem lehet magára büszke az európai államok közül Spanyolország és az Egyesült Királyság sem.

Az eleve alacsony értékről még 5 pontot tudott rontani az az Egyesült Államok is, amely magára szeret a demokratikus értékek őrzőjeként és terjesztőjeként tekinteni. Saját polgárai körében mindenesetre még csak semleges értékelést sem tudott elérni az amerikai kormányzat, pedig talán arra lehetett számítani, hogy Trump elnöksége után Biden a belpolitikai árkok betemetését és az ország nemzetközi renoméjának helyreállítását célzó politikája némi javulást hozhat e téren. Ennek pont az ellenkezője történt, az értékelés újabb 5 pontot esve csak a 24. helyre volt elég (2017 óta pedig már összesen 10 pontot vesztett bizalmi indexéből az amerikai kormányzat.)

Összhangban a tettek és a szavak

Ahogy az az adatokból is látszik, a demokráciák lesújtó eredményét azzal sem lehet magyarázni, hogy a bizalom mindenütt esett volna. Kína ugyanis 11 pontos, míg az Egyesült Arab Emírségek 9 pontos emelkedéssel ugrott a lista élére, miközben a demokráciák közül csupán Franciaország és Olaszo

Listavezetők egymás között: Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: LIU Weibing/XINHUA)
Listavezetők egymás között: Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: LIU Weibing/XINHUA)
rszág tudott valamelyest javítani eredményén.

 

Edelman szerint a változásokban nagy szerepet játszott a Covid-járvány kezelése is, Kína esetében biztosan ez lehetett a kiugró javulás fő oka. „Koherens a kommunikáció azzal, amit tesznek. Sokkal jobban átvészelték eddig a járványt, mint mondjuk az Egyesült Államok.”

Mindez azt is jelenti, hogy azok a dollár- vagy éppen eurómilliárdok, amelyeket a világ nyugati felén beleöntöttek a gazdaságok felpörgetésébe, a munkahelyek megőrzésébe, nem érték el a céljukat. Arra a kérdésre, hogy „Családom és én jobb helyzetben leszünk-e öt év múlva?”, egyetlen európai országban sem válaszolt igennel a megkérdezettek többsége. A legjobb eredményt még Írország érte el 42 százalékkal, de Franciaországban (18%) vagy éppen Németországban (22%) még a válaszadók negyede sem tekintett ilyen szempontból bizalommal a jövőbe.

Azok aránya, akik szerint öt éven belül jobban fognak élni, mint most - a demokráciák a lista végén(Illusztráció: Edelman)
Azok aránya, akik szerint öt éven belül jobban fognak élni, mint most - a demokráciák a lista végén(Illusztráció: Edelman)

A média is a lista végén

A felmérés általánosságban is inkább azt mutatja, minden intézmény irányt csökken a bizalom a világban. A média általános megítélése is igen negatív, a politikusok után az újságírókba vetett bizalom érte el a legalacsonyabb értéket (46 százalékon áll), miközben a válaszadók minden korábbinál magasabb arányban tart attól, hogy a hamis híreket és információkat fegyverként vethetnek be (az ezt firtató kérdésre 76 százalék válaszolt igennel).

A legjobban egyébként a piaci vállalkozások és a civil szervezetek szerepeltek, ezeket a válaszadók mind a kormányoknál, mind a médiánál hozzáértőbbnek és etikusabbnak is látták.

Arra Edelman sem tudja a megoldást, miként lehetne javítani a kormányzatok és a média megítélésén a nyugati világban. Abban viszont biztos, hogy a hagyományosan a társadalomnak irányt szabó intézményekbe vetett bizalom zuhanása nagyon aggasztó tendencia, és „a legnagyobb veszélyt az hordozza magában, ha nem teszünk semmit”.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!