<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Az üzemanyagok árának hatósági maximalizálása nagy könnyebbséget jelent az autósoknak, akik közül vélhetőleg keveseket érdekel, hogy a kormány magáncégekre hárítja ennek költségét. De nemcsak az autósok számára jelent könnyebbséget az 5 százalék körüli csökkentés, hanem a jegybanknak is, amely reménytelennek tűnő küzdelmet folytat idén az inflációval.

Bár a közbeszédben a koronavírus-járvány jelenleg az elsőszámú téma, vélhetőleg az elszabadult árak, a vágtató infláció politikailag sokkal veszélyesebb a kormányra nézve, mint a pandémia. Előbbi kapcsán ugyanis az oltásokkal, illetve azzal az opcióval, hogy a munkaadók kötelezővé tehetik a vakcinák felvételét, a kormány valamilyen szinten letolta magáról a felelősséget. Ráadásul a környező országokban sem túl kedvező a járványhelyzet, így sokkal nehezebb megítélni, hogy mennyire hoz jó vagy rossz döntéseket a magyar kabinet.

Politikailag is veszélyessé vált az infláció

Az emelkedő árakat viszont nap, mint nap érzékelik az emberek, kiváltképp olyan termékeknél, amelyeket folyamatosan vásárolnak, legyen szó élelmiszerekről, vagy éppen üzemanyagokról. Nem véletlen, hogy az ellenzék jó ideje lovagolt az infláció és az üzemanyagárak kérdésén. Vélhetőleg a problémát a kormány is érzékelte, de rövid távon a gazdasági növekedés felpörgetése fontosabb kérdés volt, mint az árak kordában tartása. A két cél ugyanis a közgazdasági axióma szerint egyszerre nehezen teljesíthető, emelkedő infláció esetén ugyanis a jegybankok kamatemeléssel és más eszközök bevetésével szoktak reagálni (ahogy azt az MNB nyáron megkezdett kamatemelési ciklusa is mutatta), az emelések miatt dráguló források ugyanakkor visszafogja a beruházásokat és csökkenti a gazdasági aktivitást. Ha tehát az MNB olyan aktivitással emelte volna a kamatokat, amely az infláció letörését és a forint erősödését valóban elősegíthette volna, akkor keresztbe tesz a kormány szándékának, amely rekordnövekedést szeretne idén, hogy minél több forrás álljon a rendelkezésére, amelyből a 2022-es választások előtt tud osztogatni.

Az MNB óvatos lépései tehát érdemben nem hatottak a piacra, így októberben kilenc éve nem látott magasságba szökött az infláció, hiszen 6,5 százalékot mért a KSH.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.