<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott szombati értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. Az Orbán-kormány ellenzi az elfogadott, 15 százalékos minimális mértéket.

Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

A Facebook is beleesik a globális kategóriába (fotó: pixabay.com)A Facebook is beleesik a globális kategóriába (fotó: pixabay.com)

A magyar kormány ellenzi ezt a mértéket. Orbán Viktor kormányfő azzal érvel, hogy így a kevésbé fejlett országok elveszíthetik egyik versenyelőnyüket, nevezetesen az átlagnál alacsonyabb társasági nyereségadót. Magyarországon jelenleg 9 százalékos ennek az adónak a mértéke.

Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat". A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.

A brit Financial Times (FT) szerint a britek legfőbb célja is ez, egyebek között azt szeretnék, ha a Facebook, a Google vagy az Apple is ekként adózna. Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint a történelmi egyezmény rossz hír az adóparadicsomoknak. Francia kollágája azt emelte ki, hogy ezzel az egyezménnyel megnyílt az út, hogy a G20 júliusi csúcsértekezletén valóban globálissá tegyék a megállapodást.

A dokumentum első részében egyebek között leszögezik: a 10 százaléknál nagyobb profitot elérő globális vállalatoknak a nyereségük 20 százalékát ott kell leadózniuk, ahol a bevétel képződik. Ez gyakorlatilag a sok multinacionális cégnek otthont adót  amerikai fél engedménye, cserében a G7 többi tagja elfogadta a 15 százalékos minimum adót. Az FT azonban megjegyzi: még nem teljesen tisztázták, hogy mi számít globális nagyvállalatnak.

A hetek pénzügyminiszterei megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális - elsősorban amerikai központú - online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében. Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal - köztük az Egyesült Királysággal - szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.

A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik. Rishi Sunak hangsúlyozta, hogy a brit kormány mindig is átmeneti megoldásnak tekintette a globális online cégek nagy-britanniai tevékenységére kivetett digitális szolgáltatási adót.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.