Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.

Immár több mint nyolc éve annak, hogy Orbán Viktor fontos elvárást fogalmazott meg a hazai hitelintézetekkel szemben. Eszerint szeretné, ha a magyar bankrendszer legalább fele magyar kézben lenne. Amiből logikusan arra lehetett következtetni, hogy a kormányfő a tulajdoni arányokra céloz – ez alapján egyesek már el is kezdték vizionálni a külföldi birtokban lévő pénzintézetek gazdáinak a kivonulását, a piaci pletykákban rendre a CIB, az Erste, a Raiffeisen és – valamivel ritkábban, de – az UniCredit neve bukkant fel. Amire aztán ráerősített az az, idestova már mintegy két évtizede elsősorban a jegybank, de a kormány részéről is sulykolt vélemény, miszerint az addigi nyolccal szemben elegendő lehet néhány nagybank.

Állandósult a magyar mezőny. Fotó: depositphotosÁllandósult a magyar mezőny. Fotó: depositphotos

Csakhogy a kivonulásos hipotézist nemcsak az gyengítette, hogy azt a szóba hozott külföldiek rendre cáfolták, hanem az is, hogy már akkor sem volt olyan jelentős tőkeerő kis hazánkban, amely elegendő lett volna egy-egy nagybank külföldi tulajdonosának a kivásárlásához, illetve a meglévő ügyfélállományok átvételéhez. 

Azóta mindössze két nagybanknál történt tulajdonosváltás. Az kétségtelen, hogy az MKB Bankot – mint a tranzakciót követően jóval később kiderült – szőröstül-bőröstül magyarok vették meg (igaz, mint táblázatunkból kiderül, a hivatalos adatok szerint közel 33 százalékos pakett nem számít hazai tulajdonúnak), Mészáros Lőrinc és a hozzá közelálló üzletemberek, ám a 37 milliárd forintos vételár nem tekinthető kolosszálisnak, ráadásul a hírek szerint azt sem feltétlenül cash-ben kellett előteremteniük az új gazdáknak. Az Erste Bank 15 százalékát pedig a magyar állam vásárolta meg.

Éppen az MKB-t tulajdonló német Bayerische Landesbank kivonulása kapcsán jelentette be Orbán 2014 júliusában, Tusnádfürdőn, hogy a hitelintézet adásvételével a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya átlépte az 50 százalékot. Pedig a hitelintézetek össztulajdonai, azaz részvényeinek totál értéke alapján ennél jóval alacsonyabb arány jött ki. Ezért (is) születhetett meg az az értelmezés, hogy az számít magyar kézben lévő banknak, amely „belföldi irányítású”. Vagyis, amelynek a vezetője magyar. Ezzel a metódussal aztán a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő hitelintézeteket is egy az egyben „magyarosítani” lehetett.

De ahhoz, hogy azon belül mi a vetítési alap, az MNB metódusát vagyunk kénytelenek irányadónak tekinteni. A jegybank legfrissebb sajtóközleménye szerint „a 13 belföldi irányítású hitelintézet eszközállomány alapján számított összesített piaci részesedése 2020. III. negyedév során 58,9 százalékról 59,9 százalékra emelkedett”. Amiből tehát az következik, hogy az eszközállomány az a bizonyos zsinórmérték, ami szerint teljesül Orbán Viktor célkitűzése.

Ahhoz, hogy ez az arány az elmúlt egy évben javult, az eszközállományok változása mellett az is hozzájárulhatott, hogy miközben a külföldi irányítású hitelintézetek száma 2019. szeptember 30-ához képest kettővel, 2020. szeptember 30-ára 20-ra csökkent, addig ugyanezen idő alatt a belföldi irányításúak 13 tagot számláló köre nem változott.

Az a néhány nagybankot elegendőnek tartó jegybanki, kormányzati narratíva fényében csak külön érdekesség, milyen jelentős e hitelintézetek mostani aránya Magyarországon. Megint csak az MNB adatai szerint 2020. szeptember 20-án a 9 nagy méretű hitelintézet a teljes eszközállomány 81,6 százalékát birtokolta, a 8 közepes méretű a 13,6, míg a 16 kis méretű a 4,8 százalékát.

A nagybankok száma kettővel a jövőben bizonyosan csökken, igaz, nem rövid időn belül, hanem előreláthatóan 4-6 éves időtávon. Akkor egyesül ugyanis egymással három, kizárólag hazai tulajdonban lévő nagybank, a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB. Az ily módon létrejövő, az OTP mögött a második legnagyobb hitelintézetté előre lépő megabankhoz ugyanakkor több, szintén teljesen hazai tulajdonú hitelintézet csatlakozhat. Lapunk korábbi, nem cáfolt értesülései szerint például a Duna Takarékbank és a Polgári Bank.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.