Az idei első negyedévben a magyar gazdaság kimozdult a 2023 végi stagnálásból: az GDP volumene az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig (a nyers adat szerint) 1,1 százalékkal bővült - idézi fel a Kopint-Tárki második negyedéves konjunktúra-jelentése. A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumene ugyan még mindig alacsonyabb, mint a 2022 második negyedévében mért, a választásokat megelőző stimuluscsomag hatását tükröző csúcsszint volt, de az elmaradás már csak fél százalékos.
Az első negyedéves növekedés összetétele kissé eltér a cég egész évre szóló előrejelzésétől, de az eltérések nagyjából kiegyenlítik egymást. Így még fenntartják a 2,5 százalékos növekedési prognózisukat 2024-re, noha ez meghaladja a jelenlegi előrejelzői konszenzust, amely hónapról hónapra romlik. Véleményét a Kopint-Tárki a nettó export erős hozzájárulására alapozza, amely a belföldi felhasználás vártnál lanyhább növekedésének a következménye.
A háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi visszaesést követően az első negyedévben 3,6 százalékos növekedést produkált éves összevetésben, s a cég előrejelzése szerint az év folyamán a növekedési ütem némileg gyorsulni fog, annak ellenére, hogy a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas. A jelentős reálbértömeg-emelkedés azonban így is további fogyasztásnövekedést fog eredményezni.
Ugyanakkor a bruttó állóeszköz-felhalmozás hanyatlása folytatódott az első negyedévben, méghozzá közel 7 százalékos ütemben. A még mindig zajló készletleépülés közepette az összes bruttó felhalmozás két számjegyű ütemben (21 százalékkal), a teljes belföldi felhasználás pedig 5,6 százalékkal esett vissza az előző év első negyedévéhez képest. Noha a Kopint-Tárkinál számítottak a lanyha beruházási aktivitásra, ilyen mértékű visszaesésre azonban nem.
Ezt a zsugorodást szerintük egy esetleges évközi élénkülés sem tudja már szignifikánsan ellensúlyozni az éves ütemben, ezért a bruttó állóeszközfelhalmozás éves előrejelzését nullára csökkentették. Még ez is optimista szcenárió a tekintetben, hogy az év folyamán a beruházási tevékenység javulását és a készletleépítés megfordulását tételezi fel.
A nettó export korábbi várakozásaik szerint is pozitívan járult hozzá a növekedéshez, az első negyedévi adat azonban még ezt is meghaladta, a beruházások vártnál rosszabb teljesítménye következtében. Új előrejelzésükben ugyan mind az export, mind az import volumen-növekedésének prognózisát lejjebb vitték, ezen belül azonban a nettó export tovább nőtt.
A termelési oldalon a fogyasztás bővülését nagyjából lekövetve a szolgáltatások – azon belül elsősorban a piaci szolgáltatások – hozzáadott értéke érzékelhetően (összességében 2,7 százalékkal) bővült – három negyedéven át tartó visszaesést követően –, habár a növekedés egyenlőtlenül oszlott meg a szolgáltatási ágak között. Ugyanakkor az ipar hozzáadott értéke lankadatlanul csökkent (év/éves alapon 4,2 százalékkal) és nem látszik a folyamat vége.
Fotó: Depositphotos
A külpiaci kilátások nem kedvezőek, és láthatólag a belföldi kereslet emelkedése sem járt a belföldi értékesítés emelkedésével. Az építőipar a tavalyi mélyrepülés után kezd magához térni, a kilátások azonban itt is mérsékeltek, a beruházások zsugorodása és a lakásépítési kereslet bizonytalansága miatt.
A nettó export növekedése és a cserearányok változatlansága mellett a külkereskedelmi és fizetési mérleg aktívuma folyamatosan növekszik. A külkereskedelmi többlet már az első 5 hónapban megközelített a 7 milliárd eurót, és éves szinten rekordot dönthet.
Magyarországnak jelenleg nincsen közgazdaságilag értelmezhető költségvetése. A 2023-ban elfogadott költségvetési törvény 3,1 százalékos GDP-arányos hiány-előrejelzését a kormány csak szóban változtatta 4,5 százalékra, ahhoz semmilyen bevételi-kiadási előirányzat módosítás nem kapcsolódik. Az első 5 hónapban 2500 milliárd forint hiány halmozódott fel, a következő 7 hónapban ezért mindössze 1500 milliárdnyi deficit lenne megengedhető, hogy a 4000 milliárdos hiány (a GDP 4,5 százaléka) teljesüljön. A bevételi oldalon jelentős elmaradás várható az áfa- és jövedékiadó-bevételeknél, a kiadási oldalon pedig a kamatfizetések (mintegy 4 ezer milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka) számottevően meghaladják a tervezettet (3100 milliárd). Éves szinten 5-5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet jelez előre a Kopint-Tárki.
Az államadósság 2024 első 5 hónapjában 4 ezer milliárd forinttal emelkedett. 2024-ben a költségvetési hiány mellett az állami vásárlások (repülőtér, NER-es irodaházak) is növelik az adósságállományt, ezért nehéz technikai feladat elé állítja majd az illetékeseket a csökkenő államadósság-ráta elvárásának teljesítése 2024 végén.
Az infláció 2024-ben jelentősen mérséklődik, 4 százalék körüli ütemre. Az év közepén, jórészt a szezonális hatások következtében, 3,5-4 százalék közötti havi év/éves árindexek alakulhatnak ki, az év végére azonban az árindex 4,8-5 százalék közötti szintre emelkedhet, jórészt a bázishatás következtében. Az infláció húzóereje a magas szolgáltatásiár-index, amelyet gyakran a szolgálatók visszatekintő áremelésének a gyakorlatával indokolnak, valójában azonban ezt a kevés piaci szereplő domináns, oligopol pozíciója, azaz piaci torzulás tesz lehetővé.
Az év második felében a jegybanki alapkamat már csak mérsékelten fog csökkenni; év végére a júniusi 7 százalékos szintről 5,5-6 százalékra eshet vissza. Az előrejelzett fogyasztóiár-index mellett ez még mindig pozitív reálkamatot biztosít. A forint árfolyama nem rendült meg a kamatcsökkentések következtében, de lassú, ám tendenciózus gyengülés várható. Valószínűsíthető, hogy az euróárfolyam még az év folyamán átlépi a 400 forintos határt.
Az állampapírpiaci hozamok beragadni látszanak a 6,5-7 százalék körüli szinten és rövid távon nem várható jelentős változás. Mind a vállalati, mind a lakossági kamatok enyhén mérséklődtek az elmúlt időszakban, de még mindig magasnak tekinthetők. A lakáshitelkamatok már 7 százalék alá csökkentek, a hitelfelvétel határozottan élénkült is, de főként a használt lakás vásárlására, ami nem jó jel az építőipar számára.
