<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Parragh László, az MKIK elnöke a tüntetések és hídlezárások közepette elmondta, miben volt vitája a kormánnyal és miért nem volt fenntartható így a kata.

Számoltunk azzal, hogy tüntetések lehetnek a kata módosításából – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Porfolionak adott interjújában arra, hogy napok óta tüntetések és hídlezárások vannak Budapesten a kata jelentős és hirtelen szigorítása miatt.

Ha egy kényelmes, olcsó rendszert módosítanak, ott lesznek elégedetlenek, ez egy természetes reakció – tette hozzá Parragh.

Akik kikerültek a katából, nem fogják tudni érvényesíteni áraikban a megnövekedett adóterheiket. Fotó: MforAkik kikerültek a katából, nem fogják tudni érvényesíteni áraikban a megnövekedett adóterheiket. Fotó: Mfor

Véleménye szerint most annyi történt, hogy valaki végre helyrebillentette az igazságtalan közteherviselést, hiszen a vállalkozásoknak a többsége szerinte lényegesen több pénzt fizet, mint aki katázik. Ez azt jelenti, hogy az ország napi működését az a munkavállalói kör biztosítja, aki nem tudott vagy nem akart katán keresztül rejtett munkavállalói viszonyt felvállalni.

Kiemelte, hogy a katának vannak alternatívái, ilyen pl. az általányadó, ami 1,2 millió forintig adómentes, sőt Parragh szerint mellékállás esetén ez még kedvezőbb is lehet.

Az egyéni vállalkozók számára a vállalkozási szja (tételes költségelszámolás) vagy az általányadózás a reális alternatíva, katás Bt-k számára a társasági adó vagy a kiva szerinti adózás jelenthet opciót. Ezek reális alternatívák, amelyek tagadhatatlanul bonyolultabbak, mint a kata volt eddig. Bízunk benne, hogy idővel ezek is egyszerűsödni fognak, hiszen kormányzati cél – és versenyképességi tényező is egyben - az adóegyszerűsítés és az adminisztrációs terhek csökkentése.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem a kata meglévő adókulcsait emelték Parragh elmondta, hogy ebben vitája volt a kormánnyal, ő inkább valorizálta volna a katát. A kormány döntése alapján viszont inkább azt preferálta, hogy a kata eredeti céljával megegyezően egy szűk gazdasági réteg (lakossági szolgáltatók, kisiparosok) számára biztosítja a tételes adózást.

Az elnök szerint a feketegazdaság erősödése nem lesz számottevő. Makrogazdasági értelemben elhanyagolható lesz azok száma, akik a feketézést fogják választani. 2013 óta akik a kata által láthatóvá váltak, azok a lakosság számára szolgáltatók, nekik most is megmarad a kedvezményes adózás. Nem gondolom, hogy közülük sokan most úgy döntenének, hogy visszamennek feketézni.

Komolyabb inflációs hatásra sem kell szerinte felkészülni, a kedvezményes adózási mód megváltoztatása után. Álláspontja szerint az infláció sokkal súlyosabb lesz, mint amit akár a kormány, akár az MNB előrejelez, de ennek nincs köze a katához.

Azok, akik kikerültek a katából, nagy valószínűséggel nem fogják tudni érvényesíteni áraikban az esetlegesen megnövekedett adóterheiket, hiszen a mostani inflációval nehezített piaci helyzet erre nem ad majd teret, így inflációs hatással sem kell számolni.

A gyors és látszólag átgondolatlan döntéshozatallal kapcsolatban elmondta, hogy jelentős válsághelyzet van. Energiaválság, inflációs gond, orosz-ukrán konfliktus, forintárfolyam és cserearány romlás. Ebben az értelemben a gyors döntéshozás helyénvaló. Másrészt május végétől már tárgyalások folytak a kata változásaival kapcsolatban. Ráadásul évek óta napirenden van, hogy változtatni kell a katán, ilyen értelemben ez nem lehet senki számára meglepetés.

A forint árfolyamának jelentős zuhanásával kapcsolatban elmondta: sokan fásulttá váltak a forint gyengülése miatt. A piaci szereplők pedig, akik forintban kötöttek üzletet, elkezdtek euróval számolni és szerződni. Olyan kisvállalkozók, akik az alapanyagaikat importból szerzik be, ők is a megrendelőikkel euróban állapodnak meg, mert így kevésbé éri őket veszteség. Nem jó üzenet, hogy a forint helyett euróra áll át a gazdaság. Ha bizalomvesztés alakul ki a forint iránt, akkor az még inkább árt az árfolyamnak és ezen keresztül a gazdaságnak.

De ilyenkor nincsen fékpedál. Folyamatában lehet menedzselni az árfolyamot, 2-3 év távlatában.

Az MNB-nek fel kellett volna vállalni korábban, hogy befolyásolják a forint árfolyamát.

És ez az inflációra is ugyanúgy igaz, mert a forint esése hatással van rá. Végtelenül egyszerű kiengedni a szellemet a palackból, a visszatuszkoláshoz viszont kell Aladdin. A háttérben befolyásolnia kell egy jegybanknak az árfolyamot, forintvásárlással, deviza tartalékolással – vélekedett Parragh.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.