<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Minden ajánlást figyelembe vettek, minden nyomozást megindítottak.

Évről évre folyamatosan csökken az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon - tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség csütörtökön az MTI-vel.

Az OLAF szerdán nyilvánosságra hozott 2021-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2017 és 2021 között - közölték.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen - ismertették.

A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték - írták.

Hangsúlyozták, hogy az egyes médiumokban megjelent téves értelmezéssel ellentétben, nincs olyan igazságügyi ajánlás, amelyben ne indult volna nyomozás, amellyel érdemben ne foglalkoznának a magyar hatóságok.

Kifejtették, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: míg 2016-ban még 10, addig az elmúlt két évben már csak 2-2 ajánlás érkezett.

A közlemény szerint a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.

Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését februárban munkamegállapodás formájában is rögzítette. A közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja - áll a közleményben.