Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint 502 millió eurót tett ki a külkereskedelmi többlet májusban, noha a kivitel volumene 5,1 százalékkal, a behozatalé 2,0 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A kivitel értéke 13,2 milliárd euró (4741 milliárd forint), a behozatalé 12,7 milliárd euró (4561 milliárd forint) volt.
Euróban kifejezve az export értéke 7,4 százalékkal, az importé 6,3 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,5 százalékkal emelkedett, a behozatalban 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos havihoz viszonyítva. A cserearány 4,4 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 11 százalékkal, a dollárral szemben 14 százalékkal erősödött ez idő alatt.
Meglepetésre májusban javult a termékkülkereskedelem egyenlege az egy évvel korábbihoz képest. A meglepetést az előző hónapok adataihoz képest talán leginkább az import volumenének csökkenése okozta – míg például áprilisban itt 11,3 százalékos növekedést mértek, addig most 2,0 százalékos csökkenést – igaz, hogy ez részben a naptárhatásnak tudható be
- reagált az adatra Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az sajnos kevésbé meglepő, hogy az export csökken – ebben a hónapban épp 5,1 százalékkal –, hiszen az elmúlt hónapoknak akkor is ez volt a trendje, ha éppen kedvezően alakult az ipari termelés. Itt a kereslet hiánya továbbra is problémát jelent, amit tovább súlyosbított az iráni háború.
Ami javított az egyenlegen, az a cserearány változása a szakértő szerint: míg az exportárak 0,5 százalékkal nőttek, addig az importárak 3,8 százalékkal mérséklődtek – ez utóbbi azért jól láthatóan kisebb mérséklődés, mint az év első két hónapjában mért adat. (Ennek hátterében az áll, hogy a február végén kitört iráni háború energiaár-emelkedést okozott.)
Fotó: DepositPhotos.com
Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes termékcsoportok forgalma különbözőképpen alakult.
Az exportnál bővülés csak a gépek, szállítóeszközök csoportjánál történt, ott is mindössze 1,0 százalékos. Itt tehát vélhetően a járműgyártás, illetve a gépgyártás néhány alágazata tudott összességében javítani szerinte a kivitelen. E termékcsoport esetében nőtt a behozatal is, 4,7 százalékkal.
Az összes többi kiemelt termékcsoportnál mind az export, mind az import volumene csökkent. Különösen drasztikus volt a visszaesés a feldolgozott termékeknél – export oldalon 11, importoldalon 7,4 százalékos. Itt az export visszaesése széles bázison nyugszik, nem köthető egyetlen termékcsoporthoz – de a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a vegyipart emelte ki egyedül, mint olyan ágazatot, amely gyengén teljesített Ebben a magas energiaáraknak lehetett szerepe.
Az energiahordozók exportja 52, importja 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Itt az import alacsony szintje abból a szempontból meglepő, hogy a Barátság kőolajvezeték ekkor már újraindult, abból a szempontból viszont nem, hogy az importőrök várhattak az árak csökkenésére.
Az élelmiszerek exportja 2,9, az importja 3,7 százalékkal csökkent – a csökkenés itt az importoldalon a fogyasztás bővülése miatt meglepő, de itt a korábbi hónapok emelkedést hoztak, így ebből messzemenő következtetést nem vont le Regős Gábor.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője szerint kedvezően alakult a termék-külkereskedelmi egyenleg májusban, a többlet a cserearány javulásának köszönhetően a tavalyi évhez képest még nőtt is, 160 millió euróval. Úgy véli, hogy a termék-külkereskedelmi forgalom alakulása kapcsán továbbra is jelentős a bizonytalanság.
Az export esetében változatlanul a külső kereslet lesz a döntő tényező. Habár az elmúlt időszakban némiképp javultak a konjunktúraindexek a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban, köszönhetően elsősorban az USA-Irán-megállapodás hírének, az összkép továbbra sem kedvező
- fogalmazott a lapunknak küldött véleményében.
A békekötéssel elkerülhetővé válik szerinte a tartósan magas energiaárszint, ami érdemben visszavetné a gazdaságok teljesítményét. Ugyanakkor az energiapiacra gyakorolt hatások nem szűnnek meg hirtelen, a helyreállás hosszabb időszakot vesz majd igénybe, ami miatt tartósan gyengébb külső kereslettel kell számolni.
A külpiaci fordulat a termőre forduló nagyberuházások miatt is szükséges lenne Molnár Dániel szerint. Úgy látja, az export esetében problémát jelent a forint erősödése is, ami rontja a kivitel versenyképességét a felvevőpiacokon. Véleménye szerint az import esetében a fogyasztás, valamint az erős árfolyam a következő időszakban is pozitív hatással lehet a dinamikára, amelyet az uniós források beérkezésével élénkülő beruházási hajlandóság, valamint az export erősödése is támogathat.
Mindezen tényezők hatásaként úgy értékeli a helyzetet Molnár Dániel, hogy idén várhatóan a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági növekedést, és jövőre még kedvező esetben is legfeljebb semleges lehet a hozzájárulása. Ugyanakkor ezzel együtt sem számít rá, hogy olyan jelentős hiány alakulna ki a folyó fizetési mérlegben, ami stabilitási kockázatot jelentene.
