Minden jel szerint a kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét a jól megszokott kékplakátokon tájékoztassa a lakosságot az elmúlt időszakban elért sikerekről és eredményekről. Sok új azonban nincs a nap alatt, hiszen a kék háttér mellett a szlogenen sem változtattak. Újra a "Magyarország jól teljesít" kampány alatt futnak az üzenetek, melyek egyébként mutatnak némi átfedést a korábbi hasonló kampányokkal. Nem kell egyébként nagyon messzire visszamennünk az időben ahhoz, hogy a legutóbbi jobban teljesít-kampánnyal találkozzunk. Idén év elején - minden bizonnyal, ha burkoltak is - de ilyen formában az EP-kampányra szerettek volna ráerősíteni.
Az akkori kékreklámok a hírek szerint 1,7 milliárd forintba kerültek, és az összeg a jól bejáratott Fidesz-szimpatizáns, Balásy Gyula cégeihez folyt be.
Fókuszban a minimálbér - ezúttal is
A "Magyarország jobban teljesít" kampányok állandó eleme a hazai minimálbér alakulása - és az ezzel kapcsolatos csúsztatás is. Pontosabban a valóság nem teljes kibontása. Az érezhető növekedés ugyanis egyáltalán nem olyan mértékű, mint azt a kampányban állítja a kormány.
Mint az a honlapon is olvasható:
"a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2010 és 2019 között egyaránt több mint duplájára emelkedett. (...) Mindez azt jelenti, hogy az említett időszakban a minimálbér nálunk nőtt a harmadik legnagyobb mértékben az Európai Unióban."
Öreg hiba azonban a bruttóval kampányolni.
A dolgozó ugyanis nem ebből az összegből vásárol, rendezi a számláit, fedezi a hobbiját, hanem 33,5 százalékkal kevesebből. A bruttó a dolgozó által hazavitt összeg, vagyis a nettó bér mellett azt a részt is magába foglalja, ami az államkasszába kerül különféle adók és járulékok formájában. A bruttó bérből ugyanis lejön
- 15 százalék személy jövedelemadó,
- 10 százalék nyugdíjjárulék,
- 7 százalék egészségbiztosítási járulék
- és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék címén.
Vagyis a bruttónak 33,5 százalékát lecsippenti az állam. Igaz, ha éveken át változatlanok az adókulcsok, akkor a nettó ugyanolyan mértékben növekszik, mint a bruttó bér. 2010-es bázison azonban nem állja meg a helyét ez a kijelentés.
A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után ugyanis nemcsak a progresszív személyi jövedelemadó rendszerét változtatta egykulcsosra, de az alacsonyjövedelműek - ahova a minimálbéresek is sorolhatók - esetében eltörölte az adójóváírást. Így hiába csökkent papíron az általuk fizetendő szja mértéke 17-ről 16 százalékra, valójában az adómentesség adófizetési kötelezettséggé változott. Ezen rengeteget buktak volna nettóban az érintettek, így a hazavitt összegek változatlanságának biztosítása érdekében kiemelkedő, 20 százalékos bruttó minimálbér-emelés történt. Miközben a nettó semmit nem változott. Ennek köszönhető az, hogy 2010-es bázison a bruttó és a nettó minimálbér növekedése eltér egymástól.
Így tehát igaz, hogy a minimálbér 2010-hez képest az idén már a duplájára növekedett, a bruttó 102,7 százalékkal nőtt, az ebből ténylegesen hazavitt összeg ennél sokkal szerényebb mértékben, mindössze 64,5 százalékkal emelkedett. A differencia pedig jelentősnek tekinthető, az még jóindulattal sem nevezhető hibahatáron belülinek.
Itt egy gondolat erejéig érdemes kitérni még arra is, hogy a bruttó 103 és a nettó 64 százalékos növekedése mellett a minimálbérre rakódó munkavállalói terhek az adójóváírás eltörlése miatt 276 (!!!) százalékkal emelkedtek, a munkaadó ugyanezen időszak alatt 49,4 százalékkal több adót fizet be az államkasszába. Mindennek eredménye pedig az lett, hogy a 2010-tól napjainkig végrehajtott minimálbér-emelés legnagyobb nyertese az állam. Egyetlen minimálbérért foglalkoztatott dolgozó után ugyanis 137,4 százalékkal több bevétele keletkezik most, mint 2010-ben.
Nem dobogós a magyar növekedés!
Azt a kormányzati kijelentést sem sikerült megerősítenie a statisztikáknak, hogy az EU harmadik legnagyobb minimálbér-növekedése lenne a hazai közel 103 százalék.
Ha euróban nézzük a változást, a 2010-hez képest jelentős mértékben gyengülő forint a növekedés jó részét elvitte, így már "csak" 81 százalékos növekedésről árulkodik az átváltott minimálbér. Ez az ütem noha kiemelkedőnek tekinthető, de kevés ahhoz, hogy a dobogóra sorolja Magyarországot. Euróban mérve a legjobban
- a román minimálbér nőtt, 225 százalékkal,
- ezt a litván fizetés követi 140 százalékkal,
- végül a legalsó fokra az észt, 94 százalékos növekedés került.
Magyarország a negyedik ezen a listán.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha az Eurostat nemzeti valutában rögzített statisztikáját nézzük. A 9 év alatt regisztrált majdnem 103 százalékos növekedés szintén csak a negyedik helyre elegendő.
Az élen ezúttal is
- Románia szerepel 247 százalékos növekedéssel,
- ezt Litvánia követi 140,
- végül Bulgária 133 százalékkal.
