„Kapcsold le a villanyt; ne hagyd nyitva az ajtót, ablakot; ne nyitogasd feleslegesen a hűtőajtót!” – gyermekkorunkban szüleink ezekkel a szavakkal próbáltak minket energiatakarékosságra nevelni. Talán még emlékszünk is a ’80-as évek közepének-végének energiatakarékossági reklámfigurájára, Walakire.
Akkor megtanultuk, belénk nevelték, a mostani energiaválság mégis felkészületlenül érte a hazai társadalmat. Az előbbi felszólítások továbbra is élnek, ugyanakkor ha eddig betartottuk őket, újabb megtakarítást nem tudnunk elérni vele.
Mégis, mit tehetünk, hogy csökkentsük rezsiköltségeinket?
Az 1979 óta Magyarországon alkalmazott téli és nyári időszámítás bevezetésének oka épp a villamosenergia-megtakarítás volt, hiszen a korábban érkező sötétedés miatt jobb volt, ha a melós inkább otthon használta a 60 wattos izzót, mint ha a gyárban égette volna a 100 wattost. Ráadásul a téli időszámítás jobban illeszkedik a napfelkeltéhez, napnyugtához, így a háztartások fogyasztása is alacsonyabb. A MAVIR méri is az óraátállítás körüli fogyasztási értékeket, és úgy látják,
a tavaszi és az őszi átállással évente egy közepes magyar város éves fogyasztását takarítjuk meg,
ami számokban kifejezve nagyságrendileg 100 gigawattórát jelent. (Természetesen vannak érvek az óraátállítás ellen is, ám arra most nem térünk ki.)
Nem mindegy, mennyit fogyaszt!
Az áramspórolás legkézenfekvőbb módja az energiatakarékos eszközök használata. Egy olyan helyiségben, amelyik kevesebb vagy kisebb ablakokkal rendelkezik (fürdőszoba), esetleg hosszabban időzünk ott esténként (hálószoba), mindenképp megéri LED-izzókra, LED-fénycsövekre cserélni a hagyományos vagy régebbi fényforrásokat. Ma már akár egy ezresnél is olcsóbban megvásárolhatók olyan LED-fényforrások, melyek
tényleges fogyasztása 10 watt körül van, de kiváltják a 60-80 wattos hagyományos izzót, azaz akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.
Ugyancsak energiatakarékossági szempontok alapján lehet megfontolandó a háztartási nagygépek cseréje. A kormányzat korábban két fordulóban is hirdetett ilyen jellegű pályázatokat, ahol mosógépet, fagyasztót, hűtőt lehetett energiahatékonyabb típusra cserélni. Egy régebbi mosó- vagy hűtőgép újabb, takarékosabb típusra cserélése akár meg is felezheti a felvett elektromos áram mennyiségét, így ezzel is akár több ezer forint takarítható meg. Persze ez sem friss ötlet, a „jöjjön Walaki” itt is beugrik:
Aki pedig igazán nagy változtatásra készül, annak a napelemrendszer telepítése is megfontolandó. Bár a kormányzat a visszatáplálás lehetőségét felfüggesztette, így csakis úgynevezett szigetüzemű napelemrendszer telepíthető, ahol
a megtermelt villamos energia tárolásához szükséges akkumulátor is több millió forintra rúghat,
mégis könnyen lehet, hogy hosszú távon megéri függetlenedni az elektromos hálózattól. Aki ilyenben gondolkodik, annak javasoljuk, vegye elő a kockás papírt, a számológépet és a villanyszámlákat, majd számolja ki, mikor éri meg!
Gáz, ha nincs gáz?
Az elektromos áramnál is nagyobb áremelkedés sújtotta a földgázt, amelynél viszont nem olyan egyszerű a történet, mint az izzócserénél. A takarékosabb készülék, például egy jobb hatásfokú kazán még viszonylag könnyen, de több százezer forintért beszerezhető, ám annak telepítése, beüzemelése
külön bürokratikus labirintusba vezet,
aminek a végén a kéményseprő vagy rábólint a tervekre, vagy nem.
A nyári hónapok hőségét enyhítendő egyre többen szerelték föl lakásukat klímaberendezéssel. Ma már az inverteres klímaberendezések egyaránt alkalmasak hűtésre és fűtésre is, és miután az áram olcsóbb, mint a gáz, megint csak elő lehet venni a kockás papírt és a számológépet, hogy mi éri meg jobban.
Régebbi típusú házakban, lakásokban a dizájn kedvéért egyesek meghagyták a cserépkályát, újabb lakások esetén pedig akár hangulatos kandallót is beépítettek. Ezek most is hasznosak lehetnek, ha a lakó úgy dönt, áttér fatüzelésre. A tűzifát a kormányzat hatósági árassá tette, így beszerzése nem kerül csillagászati összegbe. Ám
hatásfoka jóval alacsonyabb a gáznál, a kályha, kandalló és a kémény is rendszeres takarítást igényel, ráadásul a tűzifa tárolása hely-, hasogatása pedig időigényes.
Egyesek a pellettel való tüzelésre esküsznek, mely összepréselt faforgácsot jelent. Eltüzelése tisztább, mint a tűzifáé, ugyanakkor annál sokkal drágább, helyigénye még nagyobb, ráadásul nem szabad kitenni semmilyen nedvességnek, mert sokat veszít hatásfokából.
Ráadásul a megnövekedett kereslet nemcsak az alternatív fűtési megoldások eszközeinek árait nyomta fel, hanem a készleteket is megcsappantotta: a Warnex-Global Magyarország Zrt. közleménye szerint raktáraikban hiába állt rendelkezésre a téli szezonra eltárolt sok ezer darabos kályhakészlet, ezeket a vásárlók nagyjából egy hónap alatt elvitték. Továbbá a magyar piacon legkelendőbb 50-200 ezer forintos kandallókból is már csak kevés kapható, készlethiány alakult ki.
Viszont egyre népszerűbb és költséghatékony is a felületfűtés. Most elsüthetnénk a „már az ókori rómaiak is” kezdetű klisét, ami igaz is, az ő padlófűtésük tekinthető ennek origójának. A fűtési rendszerek korszerűsödésével azonban lassan kialakult a fal-, illetve mennyezetfűtés is. A nagy múltú barkácsmagazin, az Ezermester három éve azt írta, a hagyományos fűtési módokkal elért hőérzettel megegyező komfortérzet eléréséhez akár 2-3 Celsius-fokkal alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elég. A szaklap szerint
minden egyes Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet körülbelül 6 százalékkal csökkenti a fűtési költséget,
így a felületfűtéssel nemcsak a komfortérzetet javítjuk, hanem pénztárcánkat is kíméljük.
Ám az előbbiek túl nagy beruházások ahhoz, hogy a most következő télre – bármily vastag is esetleg a pénztárcánk – megvalósíthatók legyenek. A gázon takarékoskodni most úgy tudunk, ha a lehető legtöbb helyen meggátoljuk a hő szökését. Bizonyára sokan emlékszünk nagyszüleink nem kimondottan AA++ energetikai besorolású szobáira, ahol a dupla fatokos ablakok közé ablakpárnát helyezve igyekeztek meggátolni a meleg elszivárgását. Ha esetleg ilyen lakásban élünk, ez továbbra is segít, ahogy az is, hogy ha rést tapasztalunk az ilyen régi típusú nyílászárón, akkor azt purfixszalaggal szigeteljük. Ezek a megoldások tényleg filléres beruházások még a jobban hőszigetelő két- vagy háromrétegű, műanyag tokos ablakra cseréléshez képest is.
A Case Fest esetmegoldó versenyen idén ősszel a Corvinus Egyetem diákjai is olyan ötlettel álltak elő, mely megvalósítható az alacsonyabb jövedelműek számára is, akiknek kiadásaiban nagyobb hányadot tesz ki a rezsi. Figyelemmel voltak arra is, hogy közöttük több az idős ember, ezért arra is figyeltek, hogy a termék könnyen kezelhető legyen, így a digitális megoldásokat elvetették. Ötletük a termofüggöny volt: egy olyan termék, amely
olcsó, minden fogyasztói korcsoport számára elérhető és könnyen kezelhető.
Számításaik szerint a vastag anyagú vagy többrétegű függönyökkel gyorsan 2,5 százalékos megtakarítás érhető el a teljes energiaköltségekben azáltal, hogy segítenek megtartani a meleget a régebbi ajtókkal, ablakokkal felszerelt otthonokban is. A corvinusos diákok a költségterv összeállítása után egy, a versenytársakénál jóval alacsonyabb, 4000 forintos fogyasztói árat javasoltak.
Ötletparádénk természetesen nem teljes, de igyekeztünk minél szélesebb rétegnek tippet adni, hogyan tud megtakarítani a rezsiszámlán. Hosszú távon természetesen az energiahatékonysági beruházások elkerülhetetlenek, amelyek ugyan jobban megterhelik a pénztárcánkat, de szinte biztosan megtérülnek.
