<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Ezt az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága állapította meg legfrissebb jelentésében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez Hillary Clintonnal szemben - állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága legújabb, kedden publikált jelentésében.

A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva "egyértelműen" Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben.     A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor hangsúlyozták: "nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására". A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására csak "Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat".

A szenátusi bizottság egyetért azon hírszerzési megállapításokkal is, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök maga rendelte el a beavatkozást az amerikai kampányba, azzal a céllal, hogy "aláássa az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitet" és "lejárassa" a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A hírszerző közösség - állítja a bizottság - "korrektül állapította meg", hogy a beavatkozási kísérletek "kiterjedtek" és "kifinomultak" voltak. A bizottság egyúttal visszautasította azt az elsősorban Donald Trump támogatói által hangoztatott feltételezést, miszerint a bizottság munkáját politikai megfontolások befolyásolták.



Elemzők rámutatnak, hogy a szenátusi bizottság következtetései eltérnek a képviselőház Devin Nunes republikánus politikus által vezetett hírszerzési bizottság jelentésében megfogalmazottaktól. A képviselők ugyanis vizsgálódásaik nyomán nem vonták le azt a következtetést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen Donald Trump elnökségét részesítette előnyben, inkább a hírszerzés munkafolyamatára és következtetésének hátterére összpontosítottak.

Trump július 16-án találkozik Putyinnal Helsinkiben. A csúcstalálkozó előkészítése céljából egy kongresszusi küldöttség tárgyal Moszkvában, Richard Shelby alabamai republikánus szenátor vezetésével. A Shelbyt kísérő amerikai újságírók rákérdeztek a szenátorra, hogy mit vont le a jelentésből. A politikus nem kommentálta a híreket, azzal válaszolt, hogy ezt a témát majd Donald Trump és Vlagyimir Putyin megvitatja egymással, s a csúcstalálkozó "talán egy új nap kezdete lesz" a két ország kapcsolataiban. Shelby szenátor a CNN hírtelevízónak azt is elmondta: lehet javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, hiszen "vannak közös érdekeink a világban".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.