<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Varsó és a NATO szerint semmi nem mutat szándékos támadásra. Lengyelország már nem tart igényt a 4. cikkely szerinti sürgős NATO-egyeztetésre.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Andrzej Duda elnök elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. "Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős" - tette hozzá.

"Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna" - fogalmazott. 

Feltehetőleg SZ-300-as, a '70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be - mondta, "véletlen balesetnek" minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó - fejtette ki Andrzej Duda.

Andrzej Duda továbbra is fokozott lengyel készültségről beszélt. Fotó: NATOAndrzej Duda továbbra is fokozott lengyel készültségről beszélt. Fotó: NATO

Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem "hagyományos robbanás" történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.

A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak - erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás "ezúttal nem lesz szükséges" - közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll - fűzte hozzá.
    
Nincs jel arra, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai sajtónyilatkozatában. Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Andrzej Duda lengyel államfővel azután, hogy kedd este rakétabecsapódás történt az ukrán határ melletti lengyel területen - számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az éjszakai telefonbeszélgetést követően Zelenszkij a Twitteren közölte, hogy részvétét fejezte ki az orosz "rakétaterror" következtében meghalt lengyel állampolgárok miatt. 

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a haditanács szerdai ülése után kijelentette: Ukrajna a partnerekkel közösen folytatja a lengyelországi rakétabecsapódás részletes tanulmányozását, és hozzáférést kér az ukrán szakemberek számára.

"Támogatjuk az eset további részletes tanulmányozását a partnerekkel közösen. Készek vagyunk átadni partnereinknek a rendelkezésünkre álló, oroszokat terhelő bizonyítékokat. Partnereinktől is várunk olyan információkat, amelyek alapján az a végső következtetés született, hogy ez egy ukrán légvédelmi rakéta volt. Ezenkívül Ukrajna azt kéri, hogy védelmi minisztériumának és határőrségének képviselői haladéktalanul eljuthassanak a robbanás helyszínére."

 "Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját" - hangsúlyozta a NATO főtitkára, hozzátéve hogy az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán. Közölte továbbá, hogy több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek, amelyek sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érintették - közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. Hozzátette, a csapások elérték céljukat, és minden kilőtt rakéta eltalálta célpontját.

"Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy pontosságú csapások csak ukrán területen lévő célpontok ellen történtek, 35 kilométernél nem közelebb az ukrán-lengyel határhoz" - mondta a tábornok.

A szóvivő közölte, hogy a november 15-én este Lengyelországban közzétett fényképek alapján a Przewodów lengyel faluban talált roncsokat az orosz védelmi ipar szakemberei egyértelműen az ukrán légvédelem Sz-300-as rendszere irányított rakétájának darabjaiként azonosították. Szándékos, a helyzet eszkalációját célzó provokációnak nevezte, hogy ukrán források és külföldi tisztségviselők a Przewodówra zuhant "orosz rakétákról" tettek bejelentést.

Konasenkov azt állította, hogy kedden az orosz erők egyetlen rakétacsapást sem mértek Kijevben lévő létesítményekre. Mint mondta, az összes pusztítás, amelyről a "kijevi rezsim" felvételeket mutatott be az ukrán főváros lakónegyedeiből, a Kijev területére telepített ukrán és külföldi légvédelmi rendszerekből kilőtt légvédelmi rakéták lezuhanásának és önmegsemmisítésének közvetlen következménye.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, nincs tudomása róla, hogy az orosz hatóságok az incidenssel kapcsolatban kapcsolatba léptek volna az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val. Közölte, hogy Oroszország céljai a keddi rakétacsapások után sem változtak meg Ukrajnában.

(MTI)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.