Érvelése szerint ugyanis Magyarországnak az önálló monetáris politikára egyelőre láthatóan nagy az igénye, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis több olyan programot (jelesül versenyképességi, növekedési hitel, kötvény stb.) futtat, amelyeket a hazai problémák kezelésére találtak ki. Márpedig e programok Török Zoltán szerint a következő két-három évben mindenképpen velünk maradnak.
Csak ha ezek kifutnak, akkor kerülhet szóba az euró bevezetése, de még akkor sem biztos. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy van-e egy országnak önálló fizetőeszköze, amely gyengítésével a magyar gazdaság versenyképessége növelhető.
Márpedig Török szerint a forint hosszabb távon leértékelődő pályán mozog, még ha rövidebb távon az euróval szemben átmenetileg akár stabilizálódik is. Azt követően, hogy az elmúlt negyedévben a hazai fizetőeszköz jelentősen leértékelődött, s az euróval szembeni árfolyama történelmi rekordra, 336 fölé gyengült, míg az amerikai dollárral is csaknem két évtizede nem látott mélypontra került, most jöhet a stabilizáció. A Raiffeisen várakozása szerint a 325-330 körüli szint lehet az átmeneti „egyensúlyi” árfolyamszint.
Miközben egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a világgazdaság felett, a magyar gazdaság az év közepéig még jól állta a sarat, az első negyedévhez képest a második negyedév csak minimális lassulást hozott. Annak hatására azonban, hogy az uniós pénzek felhasználása mérséklődik, a választási időszak végével az állami beruházási boom lecseng és a külső környezet romlik, a magyar gazdaság növekedése fokozatosan lassulhat. Emiatt a Raiffeisen 2019 második felében az első félévi 5 százalék felettivel szemben már csak mintegy 4, 2020-ban viszont csupán 2,8 százalékos GDP-emelkedést prognosztizál.
Ezt a növekedést Török szerint alapvetően továbbra is a belső fogyasztás hajtja, amiből az következik, hogy az ingatlanárak emelkedése nem állhat meg. Ezzel együtt az infláció a bank elemzőinek megítélése szerint a 3 százalékos jegybanki cél környékén mozoghat, miután nem számítanak olyan izgalmakra, mint az elmúlt másfél-két évben. A munkanélküliségi ráta már aligha csökkenhet tovább, egyebek mellett amiatt, hogy a gazdasági lassulás miatt mérséklődik a foglalkoztatási igény.
Bár a nagyvilágban ismét a kamatcsökkentések ideje jött el, ami azonban hazai a kamatokat illeti, a Raiffeisen nem vár változást. Ahogy az Európai Központi Banktól várt kamatemelés időpontja 2021-2022 körülire tolódott ki és a bank elemzői az Egyesült Államokban az idén már nem várnak több monetáris lazítást, sőt az akár egészen jövő tavaszig késhet, úgy az a pillanat, amikor az MNB kamatemelésről dönt, szintén a távolabbi jövőbe került.
