Június elején még a megawatóránként 20 eurós szinthez közelített a földgáz tőzsdei ára, ami a Covid és a háborút megelőző évek szintjét idézte. Mindez Magyarország számára különösen kedvező hír volt, hiszen hazánk a szénhidrogén alapú energiahordozókban szegény, ám ezeket nagymértékben igénylő iparágakat épít gőzerővel, olvasható a Privátbankárnak a fejlemények hátteréről készült írásában.
Míg a két héttel korábbi ár mellett az államnak a mostani rezsicsökkentés - a támogatási rendszer és a lakossági piaci ára szaldója – nem, hogy pénzbe kerülne, de lapunk korábbi számítása szerint komoly nyereséget hozna, addig egy 40 eurós árszintnél ez már korántsem lenne így. Nem véletlen, hogy a gáz árának megugrására reagálva az utóbbi hetekben stabilan 370 alatti euró-forint árfolyam 375 fölé ugrott csütörtökön.
A nemzetközi szakértők a június elején kezdődött ármozgás kapcsán úgy vélekedtek, hogy az európai vagy globális gázfundamentumok alig, vagy egyáltalán nem változtak. Ugyanakkor a múlt heti mozgást valamennyire indokolta, hogy az egyik legrégebb óta üzemelő, és kimerülőben lévő tengeri gázmezőt Hollandiában a kiszivárgott információk szerint még az idei évben bezárják. Emellett az is aggodalma okozott a befektetők körében, hogy Norvégiából is érkeztek aggasztó hírek, előbb az derült ki, hogy a hammerfesti LNG-üzemben tártak fel műszaki problémákat, majd arról számoltak be, hogy a Shell nyhamnai gázfeldolgozó üzemben állították le a munkákat. Ugyan az első problémát még a héten megoldották, a piacok azonban idegesen reagáltak ezekre az információkra.
A kedvezőtlen hírekre adott drasztikus reakciók miatt csütörtökön a TTF gáz kurzusa napon belül egy lépésnyire került a 40 eurós szinthez. Igaz a hét utolsó kereskedési napján a kedélyek megnyugodtak és pénteken, majd hétfőn is komolyabb esést láthattunk.
A Privátbankár cikke kitér arra is, hogy Magyarország számára az energiahordozók ára erősen befolyásolja a gazdasági helyzetet. Földgázból a felhasznált mennyiség nagyjából 88-90 százalékát importból szerezzük be, a hazai kitermelés mennyisége viszonylag alacsony. A kormány ugyan szeretné ezt növelni, ám a magyarországi termelés részaránya várhatóan akkor sem fog érdemben növekedni, mivel közben az ide települő energiaintenzív ipari létesítmények miatt növekvő földgázhasználattal kell számolni. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben emelkedik a földgáz ára, akkor az komoly terhet tesz a teljes magyar gazdaságra. A teljesség igénye nélkül: emelkedni fog az infláció, romlik a forint, megbillennek az egyensúlyi adatok, romlik a magyar versenyképesség és csökken az életszínvonal.