Holchacker Péter, az egyesület igazgatója egy keddi, budapesti sajtóbeszélgetésen kifejtette: a magyar gazdaság tavaly négy százalékkal növekedett, ami az egészségügyi kiadások emelkedésében is megmutatkozott, de a nettó gyógyszertámogatási kiadások nem követik ezt a trendet, sőt GDP-arányosan a V4 országai közül egyedül Magyarországon csökkent ez a mutató.
Összehasonlításul: a szlovák gyógyszerköltés a GDP 1,6 százalékát, a cseh 1,25 százalékát teszi ki, a magyar támogatások a GDP 1,1 százaléka alatt maradnak - mondta. Az igazgató szerint javítani szükséges a jelenleg elég hosszadalmas gyógyszerár-támogatási és gyógyszerbefogadási rendszeren.
Holchacker Péter jelezte, hogy Magyarországon legutóbb 690 nap volt az érdemi gyógyszerbefogadási idő, miközben a V4-országokban ez átlagosan kevesebb mint fél év; a szlovák rendszerben 180 nap, a csehországiban 165 nap alatt megy végig a folyamat. Ráadásul - tette hozzá - az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által törzskönyvezett új készítményeknek csak mintegy 40 százaléka ér el egyáltalán Magyarországra.
Az AIPM szerint az új, innovatív gyógyszerek és terápiák transzparens, kiszámítható és rendszeres befogadása azért is kiemelten fontos, mert mintegy hetven olyan modern fejlesztésű, hatékony gyógyszer és terápiás eljárás van Magyarországon tb-befogadási várólistán, amely a többi közt a sclerosis multiplex, az asztma, a szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, a gyomor-, a vastagbél-, az emlő- és a tüdőrák meghatározott altípusainak terápiájában jelent segítséget a betegeknek.
A
26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörítő
egyesület szerint át kellene gondolni az ágazatot sújtó különadók
csökkentését is. Holchacker Péter azt mondta, a gazdasági válság érdemi
racionalizálására bevezetett adót mára - a sikeres válságkezelés
eredményeként - indokolt lenne mérsékelni, hiszen a magyar
gyógyszeripari szereplők az elmúlt két ciklus során mintegy 500 milliárd
forintot fizettek be a költségvetésbe.
