37 milliárd euróval csökkentheti az EU a visegrádi országok és a balti államok támogatását, az így felszabaduló pénzből pedig az unió déli államaiba irányítanának nagyobb összegeket, olvasta ki a Financial Times belsős uniós dokumentumokból.
A koncepció nagy vonalakban az, hogy azon államok pénzelését vágnák meg, melyek eddig bőségesen részesültek az uniós forrásokból, és helyettük a 2021-27 közti ciklusban a déli államok felzárkóztatására költenének.
Számokban ez a következőképp nézhet ki:
- Lengyelország támogatását 23 százalékkal csökkentenék - ez 19,5 milliárd euróval kevesebbet jelentene, mint amennyit a 2014-20-as ciklusra kaptak, ami 2018-as árfolyamon számolva 83,9 milliárd euró volt
- Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia még ennél is nagyobb arányú, 24 százalékos csökkentést kaphat - ez az érvényben lévő szabályozás szerint a legtöbb, amit kiadhatnak
És így járnának jól a déliek:
- Spanyolország 5 százalékkal kaphat többet, így érkezne hozzájuk 34 milliárd euró,
- Görögország támogatása a maximális 8 százalékkal emelkedne, 19,2 milliárdra,
- Olaszország 6,4 százalékkal kapna többet, összesen 38,6 milliárd eurót
Mellettük Portugáliának és Ciprusnak is több forrást folyósítanának, így a következő körben jobban kedvezményezett déli államokra összesen 3,7 milliárd euróval jutna több.
Az EU a források elosztását is át akarja szabni. Korlátozottnak tartják ugyanis a GDP/fő alapú számítást, és a jövőben úgy állapítanák meg a régiók fejlettségi szintjét, hogy figyelembe vennék a fiatalok munkanélküliségi rátáját, az oktatási szinteket, a szén-dioxid-kibocsátást vagy a 2014-2017 közti bevándorlás mértékét.
