A statisztikai hivatal péntek reggeli részletes közlése szerint a GDP termelési oldalán szereplő szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal növekedett az első negyedévben. Ezen belül a legnagyobb bővülést az információ és kommunikáció ágazat produkálta, 8,8 százalékkal. A bővülés mértéke ugyan nem nevezhető rendkívülinek, de mindenképpen meglepő. A visszatekintő adatok alapján az látszik, hogy ez az amúgy kevésbé előtérben lévő ágazat rendre nagyobb mértékű növekedést tud összehozni: 2019-ben 6 százalék körüli volt a bővülés mértéke, 2018-ban és korábban pedig még ennél is nagyobb, 11 százalék feletti számokat is látni a KSH táblázatában.
A mostaninál jobb teljesítményt az ágazat legutóbb 2018 negyedik negyedévében nyújtott, akkor 11,1 százalékos volt a növekedés mértéke előző év azonos időszakához képest. Ami viszont még ennél is váratlanabb fejlemény, hogy a magyar gazdaság hagyományos húzóágazatát is túlszárnyalta az információ és kommunikáció teljesítménye, pontosabban hozzájárulása a bruttó hazai termékhez.
A KSH adatai szerint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított 2 százalékos GDP-bővüléshez az információ, kommunikáció 0,4 százalékkal járult hozzá. Ezzel szemben a feldolgozóipar mindössze 0,2 százalékkal, a teljes ipar pedig 0,4 százalékkal. Arra pedig, hogy a feldolgozóipart lenyomja az információ és kommunikáció, nem igazán volt példa az elmúlt években. Legutóbb ilyen pont két éve történt, 2018 első negyedévében.
Gondolhatnánk, hogy ez a ritka jelenség elsősorban annak köszönhető, hogy a koronavírus-járványra válaszul bevezetett szociális korlátozások és karantén miatt nagyon sok tevékenység az internetre helyeződött át, és megugrott a telekommunikációs szolgáltatások igénybevétele. Valójában ez nem ennyire egyértelmű, mivel az információ és kommunikáció ágazata valamelyest más gazdasági tevékenységeket is összegfog.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint a postai és távközlési szolgáltatások mellett még az ágazat alá tartozik
- az adatfeldolgozás,
- a webhoszting-szolgáltatás (tárhely-kapacitások biztosítása)
- a bérelt szoftveralkalmazás nyújtásával kapcsolatos szolgáltatások,
- az adattárolás, hoszt szolgáltatás,
- a számítástechnikai megosztás, hálózatkiépítés,
- a internetes reklámhely, -idő (ide nem tartozik például az internetes világháló-portálokon biztosított reklámhely)
- a világhálóportál-szolgáltatások
- a világhálóportál-tartalom
- és az internetes reklámfelület webportálokon (ide nem tartozik az interneten, de nem világháló-portálon biztosított reklámhely).
Bár az első negyedév gazdasági teljesítményében még csak egy hónapnyi koronavírus-járvány által érintett hónap szerepel, már ez is elég volt ahhoz, hogy az információ és kommunikáció ágazat számain észrevehető nyomot hagyjon. Ez érthető is, hiszen amellett, hogy a személyes kommunikációt a telefonos és online kapcsolattartás váltotta fel, a korlátozásokkal teli hetekben hirtelen számos, addig offline tevékenységet digitális környezetbe helyeztek át. Ez pedig nemcsak az adatforgalomban mutatkozhatott meg, de például a szoftveralkalmazásokkal kapcsolatos, valamint tárhely-szolgáltatások területén is fokozottabb igény jelentkezhetett. A hagyományos távközlési szolgáltatásokról nem is beszélve, ami miatt feltételezhető, hogy az idei év nyertesei lehetnek a távközlési, telekommunikációs cégek.
