A veszélyhelyzet meghosszabbítására hivatkozó tömeges törvénymódosítások között szerepel, hogy kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amelyik főtevékenységként kőfejtést végez, gipszet, krétát, kavicsot, homokot vagy agyagot bányászik, cementet, mészt vagy gipszet gyárt, és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a három milliárdot, derül ki a parlamenthez benyújtott törvényjavaslatból.
A Semjén Zsolt által jegyzett dokumentum így fogalmaz: a bányajáradék fizetésére eddig is kötelezett vállalkozásnak az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló osztályozott homok 700 forint/tonnás, az osztályozott kavics 900 forint/tonnás, az osztályozott homokos kavics 700 forint/tonnás, a természetes homokos kavics 700 forint/tonnás, és a cement 20 000 forint/tonnás nettó áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az előbb megjelölt ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell megfizetni.
Engedményt is tesz azért a kormány javaslata: a befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. Megjegyzi továbbá, hogy a kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.
Ugyancsak fontos része az előterjesztésnek, hogy a koronavírus-világjárvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében a bányafelügyelet határozatban kötelezi a vállalkozásokat a korábban jelezett kitermelés elkezdésére.
Egész pontosan azt írják elő, hogy az a cég, amelyik a veszélyhelyzet megszűnése előtt megszerezte a kitermelési műszaki üzemi tervet, egy éven belül legalább 50 százalékos kapacitással kezdje meg a műszaki üzemi terv szerinti kitermelést. Amelyik vállalkozás a veszélyhezet megszűnése után szerzi be ezt a tervet, annak viszont 100 százalékos kapacitással kell elkezdenie a kitermelést egy éven belül.
További szigorítás, hogy az építőipari nyers- és alapanyag üzemszerű kitermelését folytató bányavállalkozó a veszélyhelyzet megszűnését megelőző fél év szerinti havi átlagos kitermelési mennyiséget csak a bányafelügyelet engedélyével csökkentheti. Ha ezeket a kötelezettségeket nem tartja be a cég, akkor törlik a bányajogát és a bányatelken és az ott fennálló bányászati jog új jogosultja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.
Az Orbán-kormány az elmúlt hetekben-hónapokban szabályozási és ellenőrzési oldalról is heves támadást indított egyes építőipari alapanyaggyártók és kereskedők ellen. Például exporttilalmat vezetett be bizonyos alapvető építési anyagok esetében, kartellgyanús eseteket keresett, illetve rendszeres célzott és országos razziákat folytat a kormányhivatalokon keresztül az építőanyag-kereskedőknél. Természetesen a NAV is kitüntetett figyelmet szentel az érintett vállalkozásoknak.
A hivatalos indoklás szerint mindez az ellátás biztonságát szolgálja és közvetve az árak letörését célozza. Utóbbi bizonyosan nem jött be, lapunk az elmúlt hetekben többször is megírta, hogy néhány alapvető építési anyag, például a tégla, a cement, az építési fa és egyes szigetelőanyagok ára tovább nőtt idén. Ágazati szövetségek vezetőit is megszólaltattuk, akik újabb emelkedést vetítettek előre a nagyon erős kereslet és a forint árfolyamának durva romlása miatt.
