Szociális ellátásra kevesebbet, államigazgatásra többet fordított az uniós átlagnál a kormány 2016-ban - írtuk nemrég az Eurostat legújabb listájára hivatkozva. Ha azt vizsgáljuk, 2010-hez képest hogyan változott a forrásmegosztás, akkor 10 terület közül mindössze 3 esetben növelte a költéseket az Orbán-kormány:
- közrendre és közbiztonságra
- gazdasági ügyekre
- valamint a szabadidőre, kultúrára és vallásra.
A közrendre és közbiztonságra a GDP 2,3 százalékát fordították Orbánék 2016-ban, ami szerény 0,3 százalékpontos növekedést jelent a 2010-es kiadásokhoz képest. Ennél nagyobb mértékben, 1,1 százalékponttal 7,1 százalékra nőtt a gazdasági ügyekre fordított összeg, a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékponttal viszont a sportra, kultúrára és vallásra fordított költések összege ugrott meg, így 2016-ba már a megtermelt bruttó hazai termék 3,3 százalékát fordította erre a célra a kormányzat.
Ez nominálisan közel 1168 milliárd forintnak megfelelő összeget jelent szemben a 2010-es 490 milliárddal.
Utóbbi terület nemcsak azért érdekes, mert kiemelkedő mértékben nőtt meg a "támogatottsága", hanem azért is, mert Orbánékon kívül egy másik kormány sem érezte ennyire fontosnak. Ha a 2016 és 2010 közötti változások alapján nézünk egy rangsort, akkor Magyarország a 1,5 százalékpontos növekedésével toronymagasan az élen áll, rajtunk kívül még 7 tagállam költött többet erre a célra, viszont minden esetben legfeljebb 0,3 százalékpontos emelkedésekről van szó.
Azzal, hogy Magyarország a GDP 3,3 százalékát fordítja ilyen célokra, a legnagyobb költekező lett ebből a szempontból, igaz, hazánk számára úgy tűnik, korábban is fontos volt ez a terület, hiszen a 2010-es 1,8 százalékos arány megosztva a harmadik legmagasabb volt. Akkor az élen Szlovénia állt 2,2 százalékkal, ezt Észtország követte 2,1 százalékkal, a dobogó harmadik fokán pedig Hollandia, Magyarország és Dánia állt 1,8 százalékkal. A vizsgált 6 évben ez a sorrend is átalakult: ahogy arra korábban utaltunk, az élen 3,3 százalékkal Magyarország áll, mint legnagyobb költekező, mögöttünk a második helyre Izland jött fel, a dobogó harmadik helyére pedig Észtország került 2010-hez képest változatlan, 2,1 százalékos GDP-aránnyal.
A rangsor legvégén Svájc szerepel 0,8 százalékkal mögötte az Egyesült Királyság 0,6 és legutolsóként Írország 0,5 százalékkal. 2010-ben még Németország, Bulgária és Görögország voltak a sereghajtó szerepben.
