„Teljesen át kell írni a gazdaság idei teljesítményére adott forgatókönyveket a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt. Számszerűsített tényadatok még nincsenek, de a legtöbb ágazatban jókora lassulás, visszaesés lesz” - értékelte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az elmúlt napok globális és magyarországi eseményeit. Tehát a pontos hatások még nem ismertek, de érdemes megnézni, hogy honnan megy neki a magyar gazdaság a mostani krízisnek, azaz a GDP-n belül melyik ágazatnak mekkora súlya van.
Számhalmaz, fontos adatokkal
A GDP-n belül a szolgáltatások nagy csoportjába tartozik a kereskedelem, járműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, ezek összesen tavaly 11,3 százalékát adták a GDP-nek. Szintén a szolgáltatások között szerepelnek olyan, az államhoz kötődő tevékenységek, mint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás – ezeknek a súlya tavaly 14 százalékos volt. A többi szolgáltatás, köztük a szállítás, raktározás; kommunikáció; pénzügyi tevékenységek; ingatlanügyletek szakmai, tudományos, műszaki, valamint adminisztratív tevékenységek aránya 2,8-8,8 százalékot tett ki.
A teljes ipar részesedése 2019-ben 20 százaléknál tartott, ezen belül a legnagyobb rész a feldolgozóiparé: a teljes GDP-ből 18 százalékra rúgott. Az elmúlt években szárnyaló építőipar súlya 5,5 százalékra rúgott, a mezőgazdaságé pedig 3,5 százalékos szintet ért el tavaly. Az különböző adók - például az áfa, jövedéki adó -, valamint bizonyos támogatások - köztük az exporthoz való hozzájárulások - mérlegéből adódó, úgynevezett „termékadók egyenlege” 15,3 százalékos súllyal szerepelt a tavalyi GDP-ben.
Melyik szektor, mit csinált?
Németh Dávid az elmúlt években bekövetkezett változásokat ismertetve elmondta, hogy az építőipar súlya 2015-höz képest 2 százalékponttal, azaz 3,5 százalékról 5,5 százalékra nőtt. Növekedést értek el még összességében a szolgáltatások: tavaly összesen 55,3 százalékos volt a súlyuk, míg 2015-ben 54 százaléknál jártak. Az ipar GDP-n belüli súlya viszont csökkent mutat, 2015-ben még 22,9 százalékot tett ki, tavaly pedig 20,4 százalékos volt az eredménye. A feldolgozóipar 2015-ös 20,3 százalékos eredménye olvadt 2019-re 18,2 százalékra.
Németh Dávid szerint minden ágazatot érint a sokkhatás, inkább csak az a kérdés, hogy melyik szektort, milyen mértékben. A legveszélyezettebbek közé tartozik a több százezer embernek munkát adó turizmus és vendéglátás, de a napokban bejelentett autóipari gyárleállások az ipari termelést és az exportot fogják érzékenyen érinteni. A szakember a kormány szerdán bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseiről azt mondta, hogy ezekkel igyekeznek tompítani a járvány gazdasági hatásait, de egyelőre ezekről is korai megmondani, hogy pontosan mekkora összeget emésztenek fel, mekkora kiesést jelentenek.
„Egyfelől még lesznek újabb lépések, azok ismeretében lehet majd valamivel konkrétabb prognózisokat mondani. A mostani helyzet azonban még nagyon bizonytalan, egyelőre nem látszik, hogy mikor ér véget a járvány és mekkora csapást mér a globális és ezen keresztül a magyar gazdaságra” – emelte ki Németh Dávid.
V vagy U? Plusz 1,5 vagy mínusz 1,5?
Éppen a bizonytalanság miatt korai konkrétabb becslést adni az idei GDP-növekedésre. A gazdaság teljesítmény leginkább attól függ, hogy „V” alakú vagy hosszabb krízisidőszakot jelentő U alakú lesz a járvány hatása. A K&H elemzője szerint, ha V alakú lesz, akkor 1-1,5 százalék körüli szintre lassulhat a növekedés. Ha kedvezőtlenebb, U alakú forgatókönyv válik valóra, akkor mínuszba kerülhet a gazdaság, ez pedig 1,5 százalékos visszaesés jelenthet.
