Szó nélkül hagyta Matolcsy György súlyos állításait Varga Mihály - helyszíni tudósítás

Matolcsy György hosszan és mélyen ekézte Varga Mihályékat

Meglehetősen erősen indította az idei, 62. Közgazdász-vándorgyűlést Matolcsy György jegybankelnök. A Magyar Közgazdasági Társaság által minden évben megszervezett közgazdasági csúcsrendezvény nyitó plenáris ülésén tartott előadásának már a címe is a 2021 után bekövetkezett gazdaságpolitikai úttévesztésről szólt, és a későbbiekben sem kímélte a kormányt és gazdaságpolitikusait - egyebek mellett középosztály-ellenes gazdaságpolitikai fordulatról, elfogadhatatlan és életveszélyes a magas költségvetési hiányról, a családok és vállalkozások jelentős vagyonvesztéséről is beszélt a jegybankelnök. A teljes tudósítást itt olvashatja:

Varga Mihály pénzügyminiszternek péntek délelőtt szintén Nyíregyházán, ugyanazon közönség előtt nyílik lehetősége válaszolni a jegybankelnök kritikáira a Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján.

Egy választ már kapott Matolcsy, de nincs benne sok köszönet

Egy választ már kapott a kormány irányából a jegybankelnök, de ebben nincs sok szakmaiság, csupán politika. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója szerint nem szakmai, hanem személyes vitája van Matolcsy Györgynek. A Facebook-oldalán és a Mandineren megjelent posztban van szó élhető Magyarországról, migránsokról, háborúról, genderről, családbarátságról és liberális nihilről, de nincs szó inflációról, költségvetési hiányról, kamatkiadásokról, GDP-növekedésről, finanszírozásról, sokat tehát nem tudnak kezdeni vele a közgazdász-körök. 

Idén nem vesz részt a Közgazdász-vándorgyűlésen a korábban rendszeres vendég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, így Varga Mihályra hárul a feladat, hogy érdemi választ adjon a monetáris politika irányítójának, egykori nemzetgazdasági miniszternek és Orbán Viktor jobbkezének súlyos, bár nem előzmény nélküli kritikáira.

Egy fontos dolog azért van Orbán Balázs válaszában

Orbán Balázs válaszának egy érdekes aspektusa van: talán először ismeri el valaki a kormány részéről, hogy a jegybankelnök és a kormány gazdaságpolitikusai közötti ellentét megterheli a magyar gazdaságot. Nem véletlen, hogy a politikai tanácsadó utal is rá: ennek a fajta harcnak legkésőbb márciusban vége, hiszen Matolcsy György második hatéves jegybankelnöki mandátuma lejár, a törvény értelmében harmadszor már nem töltheti be ezt a tisztséget. Orbán Balázs azt írja: reméli, hogy az új jegybankelnök majd ismét a kormány partnere lesz a munkában. 

Tavaly kissé megalázta a Fidesz Varga Mihályt, pedig végül igaza lett

Tavaly a szokásostól eltérően nem előadások, hanem egy pikáns panelbeszélgetés formájában fejtették ki gondolataikat a felek - Matolcsy Györgyhöz és Varga Mihályhoz lapunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök is csatlakozott. Matolcsy és Varga feszült viszonya akkor is kiütközött, volt azonban egy külön érdekessége az eseménynek. Varga Mihály egy ponton arról beszélt: az államháztartás helyzetének javítása érdekében sor kerülhet a bankadó emelésére is.

Ez teljes újdonságnak hatott, ahogy az is, hogy néhány óra múlva a Fidesz frakcióvezetője kiállt a sajtó elé, és gyakorlatilag elhatárolódott a pénzügyminisztertől. Kocsis Máté azt mondta: amit Varga Mihály mondott, az magánvélemény, a kormány betartja a Bankszövetséggel kötött megállapodást. A dolog pikantériája, hogy idén júliusban aztán kiderült: a bankadót ugyan nem emeli a kormány, de az ígéret ellenére nem csökkenti annak mértékét, hanem átkeresztelik védelmi hozzájárulásnak, megemelik a bankok által fizetendő tranzakciós illetéket és új devizaátváltási illetéket is bevezetnek.

Vihar után, vihar közben

Vihar után, vihar közben - a magyar gazdaság lehetőségei a bizonytalan nemzetközi környezetben, így szól a pénzügyminiszter előadásának címe.

Nem foglalkozik Matolcsy Györggyel Varga Mihály

Úgy tűnik, a csattanós válasz elmarad. Olvasta a híreket, de a múlttal keveset szeretne foglalkozni - mondta Varga Mihály, utalva Matolcsy György tegnapi, kormányt ostorozó beszédére. Szerint egymás meggyőzésének esélye csekély - a múlt tapasztalait le kell vonni, inkább arra szeretne koncentrálni, hogy mik azok a legfontosabb kérdések, amikkel a magyar gazdasággal foglalkozni kell.

Varga Mihály szerint jók a kilátások

A magyar gazdaság kilátásai jók. A ma még moderált gazdasági növekedés fokozatosan felgyorsul, a potenciális GDP 2010 óta emelkedik, a potenciális és a reál GDP-növekedés közötti különbség csökken - mondta VArga Mihály. Erre épülnek azok a várakozások, amelyek akár EU-s szinten dobogós magyar gazdasági növekedést jósolnak.

A magyar gazdaság potenciális GDP-növekedése jobb, mint a környező, regionális országoké. Egy probléma van: ez pedig a német gazdaság alacsony potenciális GDP-növekedése. Azon kell gondolkodnunk, hogy Németország mint gazdasági partner kiváltására milyen lehetőségeink vannak. Összességében a lehetőségeink kedvezőek - mondta.

Javul az elsődleges egyenleg

A költségvetés elsődleges egyenlge jelentősen javul - 2024-ben a GDP-hez viszonyítva a pozitív tartományba kerül, majd 2025-ben visszaesik 0 körüli szintre. Varga Mihály szerint ennek hátterében a kamatkiadások 2025-ös javulása áll, ami az elsődleges egyenleget kissé rontja, ahogy a különböző állami kiadások, például a családtámogatások emelkedése is.

Képesek leszünk csökkenteni az államadósságot

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben egy feszesebb költségvetés van Magyarországon; a fiskális hiánycsökkentésben nemzetközi összevetésben a legjobbak között vagyunk Varga Mihály szerint. Az adósságfinanszírozásban megtörtént a devizakitettség csökkentése, 53 százalékról 29 százalékra, miközben a lakosság szerepe a finanszírozásban 3-ról 20 százalékra emelkedett. A magyar államadósság finanszírozásával kapcsolatban a válság idején sem merül fel egyetlen kérdés sem - mondta a pénzügyminiszter. 

Középtávon az a cél, hogy az intézményi befektetőknek 50, a lakosságnak 25 százalék részesedése legyen az adósságszerkezetben, a külföldi finanszírozók pedig a maradék 25 százalékot adják. 

Az államadósságot egyszer már tudta csökkenteni az állam - a befektetőknek az az üzenet, hogy meg tudjuk csinálni mégegyszer, mondta Varga Mihály. 2011 és 2019 között folyamatos volt a csökkenés, a koronavírus hatására 80 százalék közelébe emelkedett GDP-arányosan - ez 2024 végére 73 százalék körüli szintre csökken. A magyar adósságszint az uniós átlag alatt van.

Az iparnak vannak gondjai

Az iparban technológiai kihívások vannak, azért nem kedvező a trend az iparban - mondta Varga Mihály. A szolgáltatási szektorban viszont kedvezőek a kilátások, a következő időszakban ez segíteni fogja a gazdasági növekedést.

Varga Mihály tudta, hogy nem a fogyasztás pörög majd fel először

Ha a reálbér növekedésnek indul, a lakosság nem a fogyasztását építi vissza először, hanem a megtakarításait - ezt már tavaly is megjósolta Varga Mihály, most erre emlékeztetett. A fogyasztás meg fog indulni, az óvatosság szintje csökkenni fog, ha visszaépültek a tartalékok - mondta a pénzügyminiszter. Élénkülést mutat az ingatlanpiac is.

Addig vegyünk állampapírt, amíg ilyen jól fizet

Az infláció csökken - eközben most még jó hozamai vannak az állampapíroknak, de ez nem lesz mindig így, mondta Varga Mihály, ezzel jelezve, hogy most lehet még érdemes bevásárolni a lakosságnak. 

Nincs túl sok jó hír a nemzetközi környezetből

A nemzetközi környezetet illetően az amerikai Fed monetáris lazítására tért ki: 2024 végéig 100 bázispontos kamatcsökkenésre számít, összességében ez csökkenő hiányhoz, olcsóbb finanszírozáshoz vezethet Magyarország számára. A magas külföldi tőkebeáramlás miatt alapvető érdekünk lenne, hogy javuljon a nemzetközi környezet, ebben azonban nincsenek jó hírek Varga Mihály szerint. A fejlett gazdaságok növekedési aggodalmai realizálódnak, az inflációs félelmek felélénkülnek, a nyersanyagárak hektikusan változnak,felélénkülnek  regionális konfliktusok. Még nem elfogadott kérdés, hogyan megy végbe az autóipar technológiai átállása - be fog következni, de lassabban, mint ahogy bárki gondolhatta, mondta Varga Mihály.

Fennáll az esélye az USA, Kína és az EU közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban egyfajta lekapcsolódásnak, de vannak azért pozitív fejlemények is ezen a téren. Németországban viszont alapvető strutkturális gondok vannak a gazdasággal, elhúzódó konjunkturális gondokra lehet számítani Varga Mihály szerint.

A kkv-knak most jóval nehezebb, mint a nagyvállalatoknak

Magyarországon javulnak a kilátások, de még erősen megvan a lakosságban az óvatossági motívum. Az ikerdeficit kihívása mostanra teljesen eltűnt, de a hazai kkv-k és a nagyvállalatok pályája teljesen elvált egymástól, a tőke- és humánellátottsághoz való hozzáférés eltérősége miatt. A kormánynak a kkv-szektort kell segítenie, hogy javítsa növekedési kilátásait.

Magyarországnak vissza kell térnie a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányhoz és a csökkenő államadósság-pályához - mondta a pénzügyminiszter. A hazai termékek és szolgáltatások aránt élénkülő keresletre számít a kormány, ahogy csökkenő kamatokra és így olcsóbb hitelekre is.

A háborús hírek miatt óvatosak az emberek?

A magyar kiskereskedelmi forgalom alakulása nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem rossz Varga Mihály szerint. Az óvatossági motívum egyáltalán nem magyar specialitás, Európában és világszerte is jellemző. A háborús híreket hallva természetes, hogy sokkal óvatosabb a lakosság. A következő hónapokban lassú javulásra számít a pénzügyminiszter. 

Varga Mihály továbbra is hisz a reálbérnövekedésben. 2023 decembere óta a reálbérek minden hónapban mintegy 10 százalékkal emelkedtek; ez hosszabb távon megalapozza a fogyasztási fordulatot. Egyetért azokkal, akik kifogásolják, hogy visszatekintő árazás van: nem a 2022-es, '23-as folyamatokhoz kellene igazítani a béreket, hanem előretekintve kellene meghatározni.

Óvatos optimizmus, 3,5 százalékos növekedés

Összefoglalásként azt mondta: óvatos optimizmus indokolt, vannak nemzetközi kockázatok, de jók a magyar gazdaság kilátásai Varga Mihály szerint. Jövőre a nemzetközi intézmények (Európai Bizottság, IMF, hitelminősítők) 3-3,5 százalék közötti gazdasági növekedést vetítenek előre, ami uniós élmezőnyt jelentene. 

A növekedés forrása az élénkülő fogyasztás és beruházások lesznek - 675 milliárd forintnyi beruházást valóban elhalasztott a kormány, de maradt elég állami beruházás Varga Mihály szerint: 2000 milliárd forint fölött csak idén, mondta.

A növekedés harmadik forrása a kiépülő kapacitásoknak köszönhetően bővülő export lehet.

A kormány fiskális egyensúly megteremtésével, célzott gazdasági programokkal és a humántőke fejlesztésével fogja támogatni a növekedést - mondta Varga Mihály. A helyzet a következő másfél évre derűre ad okot, de a háború még nem ért véget, az óvatosság nem csak a lakosságnál, hanem az államnál is indokolt. Jövőre remélhetőleg már arról beszélhetünk, hogy hogyan tértünk vissza a növekedési pályára - zárta beszédét.