Lapunk írta meg elsőként, hogy a brüsszeli orgián megbukott fideszes parlamenti képviselő, Szájer József számos címétől volt kénytelen megválni, de a címzetes egyetemi tanári kinevezése a botrány kitörése után is megmaradt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
Az ATV megkeresésére ezt azzal indokolták cikkünk megjelenése után, hogy a címzetes egyetemi tanári cím odaítéléséről döntő egyetemi szenátus a járványhelyzetre tekintettel csak online üléseket tart, márpedig "személyi kérdésekben ilyenkor nem hozhatnak döntést, így a legközelebbi ülés napirendjére sem kerülhet a kérdés".
Ennek megfelelően Szájer neve egészen mostanáig szerepelt az intézmény címzetes egyetemi tanárai között, mások mellett Navracsics Tibor volt uniós biztos, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet társaságában.
A friss listán azonban már nem találjuk a nevét. Vagyis ezek alapján Szájer már nem címzetes egyetemi tanára az NKE-nek. Ami azt is jelenti egyben, hogy a szenátus mégis vissza tudta vonni a kinevezését, bár a járványhelyzet még tart, ezért kérdéses, hogy milyen formában került sor arra a testületi ülésre, ahol ez a döntés megszületett. A személyi döntés elhalasztását ugyanis azzal indokolta a szenátus - mint jeleztük fentebb -, hogy online ülésen nem hozhatnak ilyen kérdésekben határozatot.
Az egyetem honlapján elérhető a szenátus januári ülésének napirendje, a listában azonban nem leltünk fel olyan napirendi pontot, amit Szájerrel lehetne összefüggésbe hozni. Több előterjesztés került a testület elé a rektorhelyettesi pályázatokkal összefüggésben, továbbá tanterv módosításokról, illetve tanterv elfogadásáról (mint a Rendészeti Kar rendészeti alapképzési szak bevándorlás szakirány esetében), de címzetes egyetemi tanári kinevezés visszavonásáról nem láttunk napirendi pontot.
Márpedig döntésnek születnie kellett, mert önmagában az nem elég, ha Szájer lemond a címéről. Erre vonatkozó kérdésünkre az alábbi választ kaptuk a szenátustól tavaly december elején:
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez ezidáig nem érkezett írásos lemondó nyilatkozat Szájer József részéről, címének visszavonásához pedig az NKE szenátusának döntése szükséges. Szájer József oktatási tevékenységet egyetemünkön korábban sem végzett és jelenleg sem végez, díjazásban, illetve egyéb juttatásban nem részesült. Néhány konferencián, illetve rendezvényen vendégelőadóként fogadtuk a korábbiakban.
Ebből világos, hogy a szenátus döntése kell a lemondó nyilatkozat elfogadásához. Mint ahogy az is, hogy Szájer kinevezésével elsősorban az egyetem rangját akarták növelni, az oktatásban nem vett részt, ennek megfelelően díjazásban sem részesült. Az egyetem egyébként az alábbi méltatást fűzte Szájer kinevezéséhez anno:
Az adományozott címmel kiemelkedő szakmai, oktatói és kutatói tevékenysége iránti elismerésünket fejezzük ki. Meghatározó szerepet vállalt a rendszerváltást előkészítő Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Elévülhetetlen szakmai érdemei vannak a közjogi és a külügyi fejlesztés területén, kiemelkedő tudományos tevékenységet folytat. Oktatóként és kutatóként részt vesz a jövő generációjának képzésében. A Magyarország közjogi megújulásában végzett következetes munkája méltóvá teszi őt a címzetes egyetemi tanári cím viselésére.
Ami tény, hogy Szájer már nincs rajta az egyetem címzetes egyetemi tanári listáján. Ezzel a politikus az utolsó kinevezésének is búcsút volt kénytelen inteni. A botrány kirobbanása után távozott az európai parlamenti képviselői tisztségéből, kilépett a Fideszből, továbbá lemondott a szülővárosától, Soprontól kapott díszpolgári címéről is. Mint ahogy távozni kényszerült a Schmidt Mária kormányzati főideológushoz köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriumából is. Mint az akkori cikkekből kiderült, Szájer nem indokolta a döntését.
Mindezeken túl anyagi veszteség is érte a képviselőt az európai parlamenti képviselői posztról való lemondásáról, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Ebben a videóban pedig összefoglaltuk a brüsszeli orgia lehetséges politikai következményeit, kiemelt figyelemmel arra, hogy Szájer készítette elő az új, 2011-ben hatályba lépett Alaptörvényt, melyben konzervatív megközelítésben rögzítették az állam viszonyát a nemi szerepekhez és a családmodellhez:
