2018. május 14. 20:18
mfor.hu

Úgy vezetné be az Európai Bizottság a jogállamiság meglétének kritériumát a források elosztásánál, hogy még EU-szinten is vannak nehezen védhető döntések és korrupció.

Múlt héten jelent meg oldalunkon az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa, Somai Miklós írása az Európai Bizottság új költségvetési tervezetével kapcsolatban, aki többek között azt sem értette, miért is kell ennyire sietni a tervezetet illető megállapodással.

Erre reagálva kereste meg szerkesztőségünket egy névtelenséget kérő gazdasági kutató, aki újabb, komoly problémákat azonosított az EU szándékait illetően. A szakember véleménye szerint további kérdést vet fel az az újítás is, mely a jogállamiság meglétéhez kötné a közös költségvetésből történő kifizetések maradéktalan teljesítését is.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

Mint írja:

"Miközben az MFF-tervezet szerint ez a költségvetés ”egyesít, nem pedig megoszt” és „minden tagállam számára igazságos (fair)” lesz, a jogállamiság-kritérium bevezetése egyértelműen Lengyelország és Magyarország ellen irányul. Lényegében arról van szó, hogy a Bizottság javaslatára a kritériumot nem teljesítő országoktól meg lehetne vonni az uniós kifizetéseket, hacsak a javaslatot a Tanács minősített többséggel el nem veti. Itt két dolgot érdemes mérlegelni. Egyrészt, a tagországok közötti fejlettségbeli különbségek nem állnak meg a gazdasági mutatóknál, azok a társadalmi élet számos területén kiütköznek. Talán nem is lenne elvárható, hogy egy, a társadalmi-gazdasági fejlődés alsóbb szintjén lévő ország minden tekintetben úgy működjék, ahogyan egy fejlettebb. Másrészt, amikor jogállamiságról beszélünk nehéz meghúzni a határokat, elvégre korrupció és nehezen védhető döntések a régi demokráciákban is előfordulnak. Sőt, EU-szinten is, amikor például teljesen átláthatatlan módon próbálnak nagy horderejű kereskedelmi megállapodást kötni harmadik országokkal".

Az egész tervezetet pedig úgy ítéli meg, hogy

"a Bizottság 2021-2027-re vonatkozó költségvetési javaslata nem mutat példát szolidaritásból, mert nem növeli, hanem csökkenti a fejletlenebb tagországok számára viszonylag könnyebben elérhető programok kereteit. Nem egyesítő, hanem inkább megosztó, mert ha nem is névvel, de egyértelműen beazonosíthatóan két konkrét tagállam elleni fellépés szándékával vezet be egy, a kifizetések megvonásával fenyegető új kritériumot. Miközben a pénzügyi csomagról való egyeztetési időszak ésszerűtlen megkurtításával veszélyezteti a tárgyalási folyamat szakmaiságát".