Egészen abszurd kép rajzolódik ki a minimálbér-emelések kapcsán. A minimálbér ugye a kötelezően adandó legkisebb összeg, melynek nagyságát törvényben rögzítik. Ugyan a dolgozók kisebb hányada dolgozik ténylegesen a minimálbérét, számuk még így sem elhanyagolható, ezért kulcsfontosságú kérdés a minimálbérre vonatkozó adózási környezet.
Itt érdemes egy gondolat erejéig megjegyezni, hogy bár nincsenek nagyon sokan, akiket a minimálbér közvetlenül érint, a kötelező legkisebb bér egyfajta indikátorként használ, a hozzá közeli alacsony bérkategóriákat rendre ki kell igazítani az emelések nyomán. Éppen ezért cikkünk nemcsak a minimálbéresekre nézve állja meg a helyét, de az alacsonyabb bérek vonatkozásában is, melyeket a minimálbér-emelésekkel azonos mértékben legalább meg kell emelniük a munkaadóknak.
De nézzük a számokat. Jövőre már biztosan kiugró mértékben, 20 százalékkal 167 400 forintról 200 ezer forintra fog emelkedni a bruttó minimálbér. Mivel a dolgozókat terhelő adókat illetően nem lesz jövőre változás, a nettó - vagyis a hazavitt összeg - is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók.
12 év leforgása alatt tehát a bruttó minimálbér 172, a nettó pedig 120 százalékkal növekedett. Az élesebb szemű, számokat különösen kedvelő olvasóinknak feltűnhetett, hogy míg jövőre 133 ezret visznek haza az érintettek 200 ezerből, addig 12 évvel ezelőtt mintha sokkal kisebb lett volna a differencia a nettó (60 236 forint) és a bruttó (73 500 forint) között. Az érzés nem csal, 2010-ben a bruttó 82 százalékát, jövőre annak 66,5 százalékát kapja kézhez a minimálbérre bejelentett dolgozó.
Ennek hátterében a kormány adópolitikai intézkedései állnak. Miután 2010-ben hatalomra jutottak, nagyon hamar elkezdték az adórendszer felülvizsgálatát és átalakítását, melynek keretén belül egyebek mellett egykulcsossá tették a személyi jövedelemadó rendszert, kivezették a szuperbruttósítást - ami a magasabb keresetűeket adóztatta jobban. Mégis talán a legnagyobb érvágás az volt, hogy a minimálbéresek esetében kivezette az adójóváírás lehetőségét, emiatt - és az egykulcsos rendszer miatt - lényegében pont ugyanúgy adóztak, mint az az alkalmazott, aki tízszer vagy akár húszszor magasabb bérért dolgozik.
Ez utóbbi változtatás adja a magyarázatát annak, hogy hiába nőtt több mint a duplájára a bruttó minimálbér, hiába történtek változások az adórendszerben, az állam lett a folyamatok legnagyobb nyertese, míg a legkevesebbet a dolgozók nyerték. Pont azok, akik kis fizetésért - Európa egyik legalacsonyabbjáért - végzik a munkájukat és próbálnak talpon maradni.
Az alábbi ábrán feltüntettük a bruttó és nettó minimálbér 2010-es bázisú változása mellett azt is, hogy milyen mértékben változott ilyen idő alatt a munkavállalók, illetve a munkaadók adóterhelése. Utóbbi kettő adja azt az összeget, ami az államkasszába folyik be egy minimálbérrel bejelentett dolgozó után. Számszerűsítve:
- a bruttó 200 ezer forintból
- nettóban 133 ezret kap a dolgozó,
- miután 67 ezer forint levontak adóként és járulékként a béréből,
- a munkaadó pedig fizet még 27 ezer forintot a dolgozója után,
- vagyis összesen 94 ezer forintot megy az államkasszába.
2010-ben ezek az összegek még teljesen másként néztek ki, akkor a 73 500 forintos bruttóból 60 236 ment a dolgozónak, akitől 13 264 forintot vontak le, a munkaadó ennél többet, 20 948-at fizetett be dolgozója után. Az államkassza így 34 212 forinthoz jutott a minimálbéres foglalkoztatott után.
Összehasonlítva az összegeket azt kapjuk eredményként, hogy a minimálbéres dolgozó nettója közel sem nőtt olyan mértékben, mint amennyit levonnak tőle.
- A minimálbéres dolgozó nettója 120,8 százalékkal nőtt,
- a dolgozótól levont adó 405,1 százalékkal emelkedett,
- a munkaadó "csupán" 28,9 százalékkal fizet többet dolgozója után,
- az államkassza pedig 174,8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
Összefoglalva tehát jól látszik, hogy hiába az elmúlt évek adócsökkentése, hiába a látványos minimálbér-emelés, az adójóváírás megszüntetése miatt a minimálbéres dolgozó brutális tehernövekedést tapasztalt. Persze, az egykulcsos szja-rendszerben teljesen magától értetődő elképzelés az, hogy mindenki ugyanannyit adózik legyen az szegény vagy gazdag. Az mégis teljesen rendkívüli és szokatlan magatartás az OECD-(vagy EU-) tagállamok körében, hogy a minimálbért 33,5 százalékos elvonással terheli a kormány.
