<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ha minimálbér-emelésekről van szó, illetve arról, mit ért el a kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, csakis a bruttó és nettó változások forognak a közbeszédben. Pedig ennél kicsit mélyebbre ásunk, rögtön kiderül, hogy az elmúlt hat év bérmegállapodás alapján történő adócsökkentései sem rontották érdemben a kormány, illetve az államkassza helyzetét. Mutatjuk, miért az állam a legnagyobb nyertese az emeléseknek, és miért a dolgozó a legkisebb.

Egészen abszurd kép rajzolódik ki a minimálbér-emelések kapcsán. A minimálbér ugye a kötelezően adandó legkisebb összeg, melynek nagyságát törvényben rögzítik. Ugyan a dolgozók kisebb hányada dolgozik ténylegesen a minimálbérét, számuk még így sem elhanyagolható, ezért kulcsfontosságú kérdés a minimálbérre vonatkozó adózási környezet.

Itt érdemes egy gondolat erejéig megjegyezni, hogy bár nincsenek nagyon sokan, akiket a minimálbér közvetlenül érint, a kötelező legkisebb bér egyfajta indikátorként használ, a hozzá közeli alacsony bérkategóriákat rendre ki kell igazítani az emelések nyomán. Éppen ezért cikkünk nemcsak a minimálbéresekre nézve állja meg a helyét, de az alacsonyabb bérek vonatkozásában is, melyeket a minimálbér-emelésekkel azonos mértékben legalább meg kell emelniük a munkaadóknak.

Jobban nőtt az adóterhelés, mint a nettó (Fotó: MTI)Jobban nőtt az adóterhelés, mint a nettó (Fotó: MTI)

De nézzük a számokat. Jövőre már biztosan kiugró mértékben, 20 százalékkal 167 400 forintról 200 ezer forintra fog emelkedni a bruttó minimálbér. Mivel a dolgozókat terhelő adókat illetően nem lesz jövőre változás, a nettó - vagyis a hazavitt összeg - is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz.  2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók.

12 év leforgása alatt tehát a bruttó minimálbér 172, a nettó pedig 120 százalékkal növekedett. Az élesebb szemű, számokat különösen kedvelő olvasóinknak feltűnhetett, hogy míg jövőre 133 ezret visznek haza az érintettek 200 ezerből, addig 12 évvel ezelőtt mintha sokkal kisebb lett volna a differencia a nettó (60 236 forint) és a bruttó (73 500 forint) között. Az érzés nem csal, 2010-ben a bruttó 82 százalékát, jövőre annak 66,5 százalékát kapja kézhez a minimálbérre bejelentett dolgozó.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.